Immár a lítium sem aduász Kijev kezében

Moszkva jelenleg bruttó nemzeti összterméke 6,3 százalékát fordítja katonai célokra – jelentette ki a minap Vlagyimir Putyin. Ezt az értéket Oroszország szeretné mérsékelni, miközben a NATO arra törekszik, hogy tagállamai a GDP 5 százalékára emeljék védelmi kiadásaikat. A legnagyobb ukrán lítiumkitermelő hely elfoglalása teljesen átrendezi a globális erőviszonyokat.

Egyre több elemző vélekedik úgy, hogy recesszió fenyegeti a gazdaságilag láthatóan kimerülő Oroszországot. Az európai NATO-országok tetemes részében is stagnál vagy a nullához közelít a GNI 2025-re prognosztizált mozgása. Azaz gazdaságilag mind Oroszország, mind a NATO európai országainak egy része egymással és az ukrán harctéri eseményekkel ellentétes irányba mozog. Útvesztés vagy szándékos megtévesztés áll mindennek a hátterében? 

Oroszország csapatai ugyan lassú tempóban, de nyomulnak tovább nyugat felé, egyre nagyobb darabokat kiharapva Ukrajnából. A Kreml-közeli források jelentése szerint elfoglalták Európa legnagyobb lítiumbányáját Sevcsenko falu körzetében. Ezzel Ukrajna újabb hátrányt szenvedett, hiszen az USA-val kötött ritkaföldfém-egyezmény sarkalatos pontja éppen a lítium, amelyet a hadiiparon kívül nagymértékben hasznosítanak nagy, ipari akkumulátorok gyártásánál is. Ukrajnának négy nagyobb lítiumlelőhelye volt 1991, függetlenné válása után. Ebből most a sevcsenkói eseményekkel kettőt már Oroszország ellenőriz. 

Lítium: nem csak az akkumulátoripar számára alapvető fontosságú

A kibányászott lítium háromnegyedéből lítiumion-akkumulátorok készülnek.  Ám a lítium–7 izotópnak fontos szerepe van a nyomottvizes atomreaktorok hűtőrendszere vegyi kezelésében is. Hasonló funkciót lát el a sóolvadékkal hűtött atomreaktorokban is. További felhasználása: az alacsonyabb energiájú atommaghasadáskor az atommagfúziós folyamatban szükséges tritium forrása a litium–6-os izotóp.   

Alekszandr Anoprijenko, a donyecki nemzeti műszaki egyetem rektora szerint azért is védték az ukrán csapatok olyan kitartóan a Donyecktől nyugatra, mintegy 85 kilométerre lévő jelentéktelen, 1200 lakosú falut, mert a lítiumlelőhely stratégiailag fontos volt a Zelenszkij-kormányzatnak, hiszen ez volt Ukrajna egyik erős nemzetközi ütőkártyája. Most, hogy a Trump hátralépett a NATO európai szerepvállalásából, Kijevnek még fontosabb lett volna megtartania, hogy Nyugat-Európa egy részét, főként a németeket, franciákat, angolokat a lítiummal és más ritka földfémekkel kösse magához. 

Mint az 1tv.ru megjegyzi, 

Ez az esély most átcsúszott a szemben álló félhez, és lehetséges, hogy részévé válik egy jövőbeni Washington–Moszkva-megállapodásnak, amennyiben Oroszország megtartja magának az 1980-as évek eleje óta működő bányát, amelynek a stilizált képét még Sevcsenko falu címerébe is beledolgozták. 

Washington letett az ukrán lítiumról

Amerika nyilvánvalóan tisztában volt vele, hogy az előrenyomuló orosz csapatok hamarosan eljutnak Sevcsenkóig, és elfoglalják a lítiumbányát, amelyhez vasútvonal is csatlakozik. Emiatt is kötöttek a washingtoniak keretmegállapodást a kínaiakkal – amit az USA-ban a kínai–amerikai kapcsolatok javulásaként értelmeztek, ám nem tudni, hogy ezért cserébe Peking mit kért. A The Guardian című brit lap fehér házi forrásokra hivatkozva jelentette, hogy az amerikaiak megegyeztek Kínával, hogy felgyorsítják a kínai ritkaföldfém-szállításokat Amerikába. Donald Trump, aki bejelentette a hírt a Fehér Házban, jelezte, hogy az USA hasonló megállapodást szeretne elérni Indiával is. 

• A világ lítium-előállításának mintegy 70 százalékát Kína tartja kézben. 
• Viszont Kína teljes lítiumtermelése nem elégíti ki a hazai szükségletet, amely a világfelhasználás mintegy háromnegyede. 
• Az USA részesedése a lítium előállításában mindössze 1-2 százaléka a globális értéknek. 
• A globális ritkaföldfém-előállítás 90 százalékát Kína tartja kézben. 
• Itt Kína a bőség zavarával küzd, hiszen szükségletei a globálisnak csupán mintegy 55 százalékát teszik ki. 

Ha egyszer Bolívia beindul…

Ugyanakkor a világ legnagyobb lítiumkészletei Bolíviában, a hatalmas, több ezer négyzetkilométeres, szilárd, jégszerű felület alatt húzódó bór-, és lítiumtartalmú, erősen sós mocsárvízben találhatók. Ha iparszerű kitermelésük műszaki problémáit, a környezetszennyezési veszélyeket megoldják, az felboríthatja a globális lítiumbányászat jelenlegi egyensúlyát, és elveheti Kínától a lítiumpiac ellenőrzésének a fegyverét.