Pánik a német iparban: Ki fog dolgozni, ha mindenki katonának áll?

A német ipar és az üzleti szektor támogatja a hadsereg megerősítését, viszont aggályokat is megfogalmaznak – például a sorkatonaság újbóli bevezetése kapcsán. Egyszerűen fogalmazva: a német ipar attól tart, hogy ha mindenki elmegy katonának, nem lesz, aki dolgozik. A szakképzett munkaerő hiánya ugyanis egyre aggasztóbb méreteket ölt Európa legnagyobb gazdaságában. 

 – mondta Steffen Kampeter, a Német Munkaadók Szövetségének (BDA) vezetője a Financial Timesnak. Üdvözölte a hadsereg megerősítésére tett lépéseket, de figyelmeztetett: a hadsereg a civil szektorral fog versenyezni a munkaerőért. „Igen, több aktív katonára van szükségünk – mondta. – Igen, bővítenünk kell a tartalékos rendszert. De ezt csak egy erős gazdaság tudja lehetővé tenni.”

Jön újra a kötelező sorkatonaság?

Boris Pistorius német védelmi miniszter egy önkéntes sorozási modellt kíván bevezetni, amely évente mintegy 5 ezer 18 éves fiatal besorozását irányozza elő. A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy ez nem lesz elég a hadseregben tapasztalható létszámhiány pótlására, és felvetette a sorkötelezettség visszaállításának lehetőségét. Németországban 2011-ig kötelezték a fiatalokat katonai vagy polgári szolgálat teljesítésére.

A szociáldemokrata Pistorius nem részletezte, hogyan is működne egy kötelező sorozási rendszer. Ugyanakkor elismerően beszélt a svéd modellről, ahol évente a fiatalok körülbelül 10 százalékát sorozzák be egy előzetes alkalmassági vizsgálat után. 

Sok a foglalkoztatott, de keveset dolgoznak

Bár Németországban rekordmagas a foglalkoztatottság, az OECD adatai szerint a fejlett országok közül itt a legalacsonyabb az átlagos ledolgozott munkaórák száma. A konzervatív Friedrich Merz vezette új német kormány célja, hogy ezt feljebb tornásszák; dolgozzanak többet a foglalkoztatottak. Merz abban is bízik, hogy a munkaidő növelése enyhíteni fogja a szakemberhiányt az egészségügy, az oktatás és a mérnöki ipar területén.

Kampeter szerint ez az erőfeszítés még fontosabbá válik, ha a hadsereg is versenybe száll a munkaerőért. 

– mondta a munkaadók képviselője. Egy másik üzleti szövetség névtelenséget kérő képviselője szerint „sok a kérdés” a sorkötelezettség visszaállításával kapcsolatban. „Nem kétséges, hogy valamit tenni kell” a Bundeswehr, azaz a német hadsereg toborzása ügyében – mondta. „De itt két ellentétes cél van: a gazdasági jólét és a védelem.” 

A müncheni Ifo intézet egy tavalyi tanulmányában arra jutott, hogy gazdaságilag jobban megéri vonzóvá tenni az önkéntes katonai szolgálatot, mint visszatérni a sorkötelezettséghez.

A német pénzügyminisztérium megbízásából készült kutatás szerint a kötelező modell magas gazdasági költségekkel járna, és hátrányosan érintené az egyéneket is azáltal, hogy késlelteti tanulmányaik vagy munkájuk megkezdését.

„Különböző emberek különböző dolgokban jók” – mondta Panu Poutvaara, a tanulmány egyik szerzője. 

– mondta a szakértő. 

A német hadseregnek legalább 80 ezer főre lenne szüksége

Az Ifo intézet szerint egy jól fizetett, önkéntes modell, 

• amely a német 18 éves korosztály 5 százalékát – körülbelül 39 ezer főt – vonzza be évente, 
• évi 1,5 milliárd euróba kerülne a kormánynak bérköltségként. 
• Ez több mint kétszerese lenne egy hasonló méretű kötelező modell költségének, mivel az alacsonyabb fizetést feltételez. 
• Ugyanakkor kisebb csökkenést eredményezne a bruttó nemzeti jövedelemben – különösen, ha a kormány több önkéntest szeretne bevonni. 
• A hadseregnek az elkövetkező évtizedben mintegy 80 ezer fővel kell bővülnie, hogy teljesítse Németország NATO-kötelezettségeit. 
• A katonai vezetés szerint a tartalékosok számának – akik évente néhány hetet szolgálnak – el kell érnie a 200 ezer főt a közeljövőben.

Merz: vállaljon áldozatokat a német ipar

Merz, aki erősen üzletpártinak mutatja magát, arra szólította fel a vállalati szektort, a német ipart, hogy vállaljon áldozatokat ennek érdekében. Carlo Masala, a Bundeswehr Egyetem nemzetközi politikai professzora szerint a gazdasági aggodalmak a sorkötelezettség visszahozásával kapcsolatban túlzónak tekinthetők.

Még egy kötelező modell esetén is – mondta – 

• legfeljebb évi 25 ezer fiatalt soroznának be, ami jóval kevesebb, mint a hidegháború idején, 
• amikor több mint 200 ezer nyugatnémet fiatalt hívtak be évente. 

– mondta a szakértő.

Melyik modell éri meg jobban?

Az Ifo intézet szerint:

A szakértők szerint érdemesebb vonzóvá tenni az önkéntes szolgálatot, mint visszatérni a kötelező sorozáshoz.