Pánik a német iparban: Ki fog dolgozni, ha mindenki katonának áll?
A német ipar és az üzleti szektor támogatja a hadsereg megerősítését, viszont aggályokat is megfogalmaznak – például a sorkatonaság újbóli bevezetése kapcsán. Egyszerűen fogalmazva: a német ipar attól tart, hogy ha mindenki elmegy katonának, nem lesz, aki dolgozik. A szakképzett munkaerő hiánya ugyanis egyre aggasztóbb méreteket ölt Európa legnagyobb gazdaságában.
A biztonsági helyzet drámai
– mondta Steffen Kampeter, a Német Munkaadók Szövetségének (BDA) vezetője a Financial Timesnak. Üdvözölte a hadsereg megerősítésére tett lépéseket, de figyelmeztetett: a hadsereg a civil szektorral fog versenyezni a munkaerőért. „Igen, több aktív katonára van szükségünk – mondta. – Igen, bővítenünk kell a tartalékos rendszert. De ezt csak egy erős gazdaság tudja lehetővé tenni.”
Jön újra a kötelező sorkatonaság?
Boris Pistorius német védelmi miniszter egy önkéntes sorozási modellt kíván bevezetni, amely évente mintegy 5 ezer 18 éves fiatal besorozását irányozza elő. A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy ez nem lesz elég a hadseregben tapasztalható létszámhiány pótlására, és felvetette a sorkötelezettség visszaállításának lehetőségét. Németországban 2011-ig kötelezték a fiatalokat katonai vagy polgári szolgálat teljesítésére.
A szociáldemokrata Pistorius nem részletezte, hogyan is működne egy kötelező sorozási rendszer. Ugyanakkor elismerően beszélt a svéd modellről, ahol évente a fiatalok körülbelül 10 százalékát sorozzák be egy előzetes alkalmassági vizsgálat után.
Sok a foglalkoztatott, de keveset dolgoznak
Bár Németországban rekordmagas a foglalkoztatottság, az OECD adatai szerint a fejlett országok közül itt a legalacsonyabb az átlagos ledolgozott munkaórák száma. A konzervatív Friedrich Merz vezette új német kormány célja, hogy ezt feljebb tornásszák; dolgozzanak többet a foglalkoztatottak. Merz abban is bízik, hogy a munkaidő növelése enyhíteni fogja a szakemberhiányt az egészségügy, az oktatás és a mérnöki ipar területén.
Kampeter szerint ez az erőfeszítés még fontosabbá válik, ha a hadsereg is versenybe száll a munkaerőért.
Ha a szükséges munkaerőt elvonják tőlünk, akkor olyan kérdések, mint a heti munkaidő, a munkaképes évek hossza, a részmunkaidős dolgozók munkaerőpiaci integrációja – ezek még sürgetőbbé válnak
– mondta a munkaadók képviselője. Egy másik üzleti szövetség névtelenséget kérő képviselője szerint „sok a kérdés” a sorkötelezettség visszaállításával kapcsolatban. „Nem kétséges, hogy valamit tenni kell” a Bundeswehr, azaz a német hadsereg toborzása ügyében – mondta. „De itt két ellentétes cél van: a gazdasági jólét és a védelem.”
A müncheni Ifo intézet egy tavalyi tanulmányában arra jutott, hogy gazdaságilag jobban megéri vonzóvá tenni az önkéntes katonai szolgálatot, mint visszatérni a sorkötelezettséghez.
A német pénzügyminisztérium megbízásából készült kutatás szerint a kötelező modell magas gazdasági költségekkel járna, és hátrányosan érintené az egyéneket is azáltal, hogy késlelteti tanulmányaik vagy munkájuk megkezdését.
„Különböző emberek különböző dolgokban jók” – mondta Panu Poutvaara, a tanulmány egyik szerzője.
Ha a sorkötelezettség nem önkéntes, akkor olyanokat is katonai szolgálatra kényszerít, akik nem alkalmasak rá
– mondta a szakértő.
A német hadseregnek legalább 80 ezer főre lenne szüksége
Az Ifo intézet szerint egy jól fizetett, önkéntes modell,
- amely a német 18 éves korosztály 5 százalékát – körülbelül 39 ezer főt – vonzza be évente,
- évi 1,5 milliárd euróba kerülne a kormánynak bérköltségként.
- Ez több mint kétszerese lenne egy hasonló méretű kötelező modell költségének, mivel az alacsonyabb fizetést feltételez.
- Ugyanakkor kisebb csökkenést eredményezne a bruttó nemzeti jövedelemben – különösen, ha a kormány több önkéntest szeretne bevonni.
- A hadseregnek az elkövetkező évtizedben mintegy 80 ezer fővel kell bővülnie, hogy teljesítse Németország NATO-kötelezettségeit.
- A katonai vezetés szerint a tartalékosok számának – akik évente néhány hetet szolgálnak – el kell érnie a 200 ezer főt a közeljövőben.
Merz: vállaljon áldozatokat a német ipar
Merz, aki erősen üzletpártinak mutatja magát, arra szólította fel a vállalati szektort, a német ipart, hogy vállaljon áldozatokat ennek érdekében. Carlo Masala, a Bundeswehr Egyetem nemzetközi politikai professzora szerint a gazdasági aggodalmak a sorkötelezettség visszahozásával kapcsolatban túlzónak tekinthetők.
Még egy kötelező modell esetén is – mondta –
- legfeljebb évi 25 ezer fiatalt soroznának be, ami jóval kevesebb, mint a hidegháború idején,
- amikor több mint 200 ezer nyugatnémet fiatalt hívtak be évente.
Az az érzésem, hogy a német üzleti világ felismerte: valamilyen pozitív módon részt kell vennie a védelem kérdésében
– mondta a szakértő.
Melyik modell éri meg jobban?
Az Ifo intézet szerint:
| Modell | Éves költség | Bevont fiatalok | Hatás a gazdaságra |
|---|---|---|---|
| Önkéntes | 1,5 milliárd € | ~39 ezer | kisebb GDP-csökkenés |
| Kötelező | olcsóbb | ~25 ezer | negatívabb hatás |
A szakértők szerint érdemesebb vonzóvá tenni az önkéntes szolgálatot, mint visszatérni a kötelező sorozáshoz.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
