Miután Berlin jóváhagyta a következő öt évre szóló, példátlanul magas, 650 milliárd eurós védelmi költekezést, Boris Pistorius védelmi miniszter előtt most nem a pénzszerzés, hanem az elköltése és a német bürokrácia leküzdése jelenti a legnagyobb kihívást. A haderő évtizedes elhanyagoltsága és a beszerzési rendszer bénultsága miatt sokak szerint nemcsak politikai, hanem ipari és adminisztratív forradalomra is szükség van ahhoz, hogy a Bundeswehr valóban ütőképes hadsereggé váljon – írta a Financial Times.
A berlini védelmi költekezés 2029-re elérheti az évi 162 milliárd eurót, ami 70 százalékos növekedés lenne az idei szinthez képest.
A fő gondot azonban nem a szándék vagy a pénz jelenti, hanem a végrehajtás. A német beszerzési rendszer hírhedten lassú: egy új gépkarabély kiválasztása hét évig, egy helikopterpilóta-sisak beszerzése több mint egy évtizedig tartott.
A védelmi minisztérium alá tartozó koblenzi hivatalban 11 800 ember dolgozik, de sok esetben a szabályozások és a túlbonyolított eljárások akadályozzák a hatékonyságot.
A minisztérium most már gyorsaságot sürget, nem „aranyozott megoldásokat”. Pistorius szerint végre valóban meg lehet vásárolni azt, „amire szükség van” – de csak akkor, ha az ipar képes gyorsan és célzottan bővíteni a gyártókapacitásait.
A célok ambiciózusak: a katonák létszámát 180 ezerről 260 ezerre emelnék a következő évtized közepéig, miközben több tízmilliárd eurót fordítanának légi védelemre, páncélozott járművekre, kibervédelemre és saját műholdas rendszerekre. A Bundeswehr laktanyái közül sok katasztrofális állapotban van, és ezeket is korszerűsíteni kell.
A hadiipari vállalatok egyszerre lelkesek és aggódnak. A közepes méretű fegyvergyártók szerint ijesztők a berlini számok, és attól tartanak, hogy a gyártás bővítése nem fog lépést tartani a kereslettel.
A késedelmes szállítások már most is problémát okoznak – egy amerikai Patriot rendszerre például 2028-ig kell várni a megrendelés után.
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a gyors pénzköltés elhibázott döntésekhez, túlárazáshoz és elavult technológiákhoz vezethet. Ráadásul a német kormány jelenleg kevéssé nyitott az európai közös védelmi beruházásokra, amivel a kontinens kisebb országai hátrányba kerülhetnek.
A német hadiiparon belül is vita van arról, mire kellene költeni: a Rheinmetall a hagyományos harc fontosságát hangsúlyozza, míg a Helsing szerint a jövő a drónokban és a mesterséges intelligenciában van. A szakértők azonban abban egyetértenek, hogy gyorsan kell megtalálni a megfelelő arányt – különben az újabb „békeosztalék” helyett csak újabb elpazarolt lehetőség marad.
Katonákkal tömik meg a Bundeswehrt, fogadkozik Berlin – sorozás lesz a vége
A kormány új önkéntes programot indít, de a sorkatonaság visszahozása sincs kizárva . Németország hadereje, a Bundeswehr jelentősen bővülhet: a katonai szakszervezet szerint 260 ezer főre van szükség, hogy megfeleljenek a NATO követelményeinek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.