Egyre mélyebbre süllyed a mocsárban a román gazdaság, miközben próbálja elkerülni az államcsődöt
Egyre lehetetlenebb helyzetben van Románia, nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy hiába fogadott el június eleje óta már két fájdalmas megszorítócsomagot is az Ilie Bolojan-vezette kormánykoalíció, a legújabb havi hiányadatok továbbra sem jeleznek fordulatot az állam gazdálkodásában.
Román gazdaság: borzasztó állapotban van a román költségvetés
Az év első hat hónapja után a hiány mind abszolút értékben, mind a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva mélyült, írja a Krónika Online. A pénzügyminisztérium által hétfőn közzétett adatsorok szerint a GDP-arányos költségvetési hiány a május végi 3,39 százalékról június végére 3,68 százalékra nőtt, ami a tavalyinál is magasabb.
Pedig tavaly sem épp a feszes gazdálkodás jellemezte a román államháztartást, 2024-ben ugyanis választási szuperévet tartottak Romániában. A nagy választási osztozkodásnak az lett az eredménye, hogy teljesen elszállt az államháztartás hiánya,
a GDP 9,3 százalékának megfelelő deficit a 27 tagú unióban a legmagasabb volt.
Ezt idén elvileg 7 százalék alá szorítaná le Bukarest, csakhogy jó eséllyel ez sem fog összejönni, mivel a mostani előrejelzések alapján a növekedés lefulladni látszik. Az IMF idén alig 1,6 százalékos gazdasági bővülést jósol a tavalyi 0,9 százalékhoz képest, és ebben a prognózisban még nincs benne, hogy milyen hatással lesznek a megszorítások a növekedésre.
A magasabb hiány természetesen az államadósságot sem hagyja érintetlenül, Alexandru Nazare pénzügyminiszter vallotta be két hete, Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát. Összehasonlításképp, 2019-ben még 35 százalék volt, tehát elmúlt 6 évben a román adósságráta 25 százalékkal emelkedett, 2009 óta pedig mintegy 40 százalékkal. (Ezért írtuk korábban, hogy nincs semmiféle román gazdasági csoda, csak masszív eladósodás a román fejlődés mögött.)
Megszorítás megszorítás hátán
Az elmúlt egy hónapban már két megszorítócsomagról döntött az Ilie Bolojan vezette négy párti kormánykoalíció, amelyek jegyében:
- 19 százalékról 21 százalékra emelték az áfát,
- növelték a jövedéki adót,
- befagyasztották a béreket és nyugdíjakat két évre,
- 20 százalékos létszámcsökkentést rendeltek el a közigazgatásban, ahol megszüntetették a bérpótlékokat.
A fájdalmas intézkedéseket természetesen a lakosság lesz a legnagyobb kárvallottja, amit maga a pénzügyminiszter volt kénytelen elismerni.
Nagyon világosan ki kell mondanunk, hogy ennek a csomagnak, annak ellenére, hogy stabilizálja a gazdaságunkat és megóv minket egy katasztrofális helyzettől, amelyben elveszítjük a befektetési besorolásunkat, vannak negatív hatásai
– fogalmazott a miniszer, aki szerint egyértelműen romlani fog az életszínvonal az intézkedések következében. Ezzel azonban még nincs vége a megszorításoknak. Ilie Bolojan kedden mutatta be a különleges nyugdíjakat érintő reformcsomagját, aminek keretében emelik a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, továbbá új számítási módszert vezetnek be, amiután a jövő évtől nyugdíjba lépők a korábbiaknál kisebb nyugdíjra számíthatnak.
Árgus szemmel figyelik a hitelminősítők a Romániát
Nem véletlenül sietős a kormánynak a megszorítások elfogadása, a tét ugyanis óriási:
ha nem tudják kordában tartani a hiányt fenntartható módon, akkor ősszel nagy valószínűséggel a hitelminősítők bóvliba vágják a román államkötvényeket, ami tovább nehezítheti az államadósság finanszírozását.
A romániai megszorításoknak valójában az az igazi kérdése, hogy meggyőzik-e a hitelminősítő intézeteket, amelyek az elmúlt időszakban egymás után rontották le a szuverén román adósosztályzat kilátásait a magas költségvetési hiányra hivatkozva.
Jelenleg mindhárom cégnél a befektetésre ajánlott kategória legalján, a BBB mínusz szintjén helyezkedik el, amiután már csak a bóvli van.
Márciusban a Moody’s azzal indokolta döntését, amelyben az eddigi stabilról negatívra rontotta Románia államadós-osztályzatának kilátását, hogy további költségvetési konszolidációs lépések nélkül a következő években jelentősen gyengülhet a román államháztartás helyzete. A hitelminősítő azzal számol, hogy a GDP-arányos román államadósság-ráta az idei év végére várt 59,3 százalékról 2026-ban 62,7 százalékra, 2028-ig 68,5 százalékra emelkedik, miközben tovább a nő hiteligény, és emelkednek a kamatköltségek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.