BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Így járt Von der Leyen Pekingben: a látogatásánál a kínaiaknak fontosabb volt az indiai vízum

A szokásos vagy még annál is soványabb beszámolók szintjéig jutott a kínai médiában a csütörtöki EU–Kína-csúcs. Ursula von der Leyen pekingi látogatását egyértelműen felülírta egy másik nemzetközi ügy: a szerdai hír, hogy India öt év után ismét turistavízumot bocsát ki a kínaiaknak. Az EU és Kína közti diplomáciai kapcsolatok létrejöttének 50. születésnapja csendes meghittségben telt, anélkül hogy az ünneplőket túlbuzgó sajtóérdeklődés vagy húsba vágó kérdések firtatása zavarta volna meg.

A csütörtöki jubileumi Európai Unió–Kína-csúcstalálkozó Pekingben azt hozta, amit vártak tőle. Nagyjából semmit: az Európai Tanács elnöke,  Antonio Costa és az Európai Bizottság feje, Ursula von der Leyen annyi politikai poggyásszal távozik, amennyivel érkezett, talán kicsit könnyebb szívvel: a vámháborús lövöldözés után sikerült megúszni botrány nélkül a vizitet. A kínai médiának ugyanakkor kiváló ürügy pottyant az ölébe az elnök asszony és úr mellőzésére egy valóban érdekes nemzetközi hír javára. Sokunknak okozhat meglepetést, hogy India már több mint öt éve nem bocsát ki turistavízumokat kínaiaknak – de most megtört a jég.

Fotó: AFP

Ami az EU és Kína közti diplomáciai kapcsolatok létrejöttének 50. évfordulójára időzített csúcstalálkozót illeti, mindkét oldalon természetesen megjelentek a hivatalos közlemények az európai politikusok és Hszi Csin-ping találkozójáról és a világ stabilitását szolgáló kétoldalú kapcsolatokról.

Az uniós oldal számára kapóra jött, hogy a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt is majdnem pontosan tíz éve szövegezték, így – az időpontokon némi erőszakot téve – „a klímáról” lehetett kibocsátani a találkozó közös uniós–kínai sajtóközleményét. 

Ebben olyan magvas alapvetések szerepelnek, mint „a két fél megállapodott abban, hogy közösen vállalnak vezető szerepet a globális igazságos átmenet előmozdításában a fenntartható fejlődés és a szegénység felszámolásának összefüggésében”, valamint 

a zöld a Kína és az EU közötti együttműködés meghatározó színe

Olyan „mellékes” kérdések nem szerepelnek, mint hogy az EU vámot vetett ki a zöldátmenetet szolgáló kínai autókra, mielőtt még Donald Trump megkezdte volna a vámvilágháborút, ennek ellenére idén az első fél évben 91 százalékkal nőtt az európai piacon eladott kínai autók száma. A vámháborús adok-kapok során pedig elhangzottak igen harcias kijelentések, elsősorban az európai oldalon, miközben Pekinget az Ukrajnában háborúzó Oroszország támogatásával vádolják a nyugati fővárosokban.

Frissítés: a hivatalos angol nyelvű kínai lap összegzését már a Brüsszel publikálta közös közlemény megjelenése után lecserélték egy hasonlóképpen rövid, de sokkal nyersebb változatra, amelyben Hszi többszörösen „beszól” az európaiaknak, többek közt így:

A történelem és a valóság is azt mutatja, hogy a kölcsönös függőség nem jelent kockázatot, és az egybeeső érdekek nem jelentenek fenyegetést – mutatott rá Hszi, hangsúlyozva, hogy a versenyképesség növelését nem falak vagy akadályok építésével kell elérni, mivel az elszakadás és az ellátási láncok megszakítása csak önelszigetelődéshez vezet.

Ursula von der Leyen a kínai sajtóban? Nem: indiai vízum, Marcos, kivégzett színész

A közös zöld színről nincsen szó már az uralkodó kínai kommunista párt ellenőrizte nemzetközi lap, a Global Times eredeti beszámolójában sem, ahogy a párizsi egyezményről sem (helyette az ENSZ 80 évvel ezelőtti alapítása szerepel, amelyben az EU nem rendelkezik szavazati joggal), rutin vezető cikkükben ők erről írnak (mielőtt lecserélik egy olyan változatra, amelyben a kínai elnök konkrétan a véleménykülönbségek együttműködő kezelésére szólít fel) : 

Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön felkérte Kínát és az Európai Uniót (EU), hogy a kiegyensúlyozott és egészséges kínai–EU-kapcsolatok révén nyújtsanak több stabilitást és bizonyosságot a világnak.

Normálisan a lapban egy ilyen szintű találkozó hírbeszámolója mellett vezércikkben méltatnák az esemény jelentőségét, a kínai vonal és Hszi konstruktív hozzáállását, és szidnák az amerikaiakat. Ehelyett, most ezt a lap vezércikkírói „megúszták”. Helyette az indiai vízum visszaállítását elemezhették, és a lap statisztikái szerint az olvasók közt is ez vitte el a show-t olyan egyéb hírek mellett, mint Ferdinand Marcos Jr. filippinó elnök amerikai látogatása vagy a fiatal énekes-színész Csang Ji-jang kivégzése 16 éves barátnőjének megölése miatt.

Ursula von der Leyen a kanyarban sem szerepel, és általában sem foglalkozik vele a kínai sajtó a hivatalos közleményeket publikáló helyeken kívül. A vízumos hír viszont tényleg érdekes.

Indiai vízum: Kína örül, de azt mondják, suta a lépés

Az alaphír sokaknak okozhat meglepetést, mert talán nem gondoltuk volna, hogy a hatalmas szomszéd, India a pandémia több mint öt évvel ezelőtti érkezése óta sem oldotta fel eddig a beutazási korlátozásait a másfél milliárd kínai számára. A szerdai hír: a mai naptól a kínaiak ismét folyamodhatnak indiai vízumért – ezt a pekingi indiai nagykövetség jelentette be a legnépszerűbb kínai mikroblogon, a Szina Vejpón.

A Global Times vezércikke idézi azokat, akik a kínai, illetve indiai oldalon üdvözlik a nem éppen mintaszerű kétoldalú kapcsolatok javítására tett lépést, majd hozzáteszi: „Miközben ez egy kétségen kívül pozitív fejlemény, az indiai oldalon még mindig sok tennivaló marad.”

A következőket kifogásolják:

  • India magas követelményeket támaszt a kínai turistákkal szemben: a jelentkezőknek be kell nyújtaniuk az elmúlt hat hónap bankszámlakivonatait, amelyek legalább 100 ezer jüan egyenleget mutatnak, és személyesen kell jelentkezniük Pekingben, Sanghajban vagy Kantonban. 
  • Ezek a feltételek nemcsak rosszabbak az öt évvel ezelőtti vízumfeltételektől, hanem egyértelműen lemaradást mutatnak a globális trendhez képest, amely a vízumeljárások egyszerűsítését és a határokon átnyúló utazás elősegítését célozza. 
  • Ha összehasonlítjuk azzal, hogy Kína 2024-ben 280 ezer vízumot adott ki indiai állampolgároknak, India mostani lépése csupán kezdetnek tekinthető.

Frissítés:

Addig bírta az EU–Kína-béke, amíg a csúcs: Hszi és Von der Leyen máris tüzelnek egymásra, és Ukrajna sem maradt ki
Semmitmondóan békülékeny közös nyilatkozatot bocsátott ki az Európai Unió és Kína. A Kína–EU-csúcs „békéje'” nagyjából eddig tartott, a felek alig hagyták el a tárgyalóasztalt, máris kölcsönös ágyúzás kezdődött. Ennyit a világ stabilitásáról, amire mindkét fél áhítozik.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.