Az Egyesült Királyság kormánya elállt attól a tervétől, hogy az Apple-t kötelezze a felhasználói adatok titkosításának meggyengítésére – jelentette be Tulsi Gabbard, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzésének igazgatója. Az Egyesült Államok nyomására meghozott döntés értelmében az Apple-nek nem kell hátsó kaput biztosítania az amerikai iCloud-felhasználók adatainak eléréséhez, vagyis a személyes információk – biztonsági mentések, üzenetek, hangjegyzetek – megmaradnak a jelenlegi szintű védelem alatt. Az ügy hatalmas közfelháborodást váltott ki mind a brit, mind az amerikai felhasználók között.
A konfliktus gyökere a brit kormány egyik idén januári határozata, amely az Investigatory Powers Act (IPA) alapján született – ezt szokták szimplán kémtörvénynek csúfolni, ugyanis a törvény lehetőséget ad a hatóságoknak arra, hogy úgynevezett „Technical Capability Notice” (TCN) kiadásával kötelezzék a technológiai cégeket. A törvény felhatalmazza a bűnüldöző szerveket arra, hogy bizonyítékgyűjtés céljából együttműködésre kényszerítsenek vállalatokat. Ennek megfelelően az Apple-t felszólították, hogy kapcsolja ki az iCloud legfejlettebb biztonsági funkcióját, az Advanced Data Protection (ADP) szolgáltatást, amely végponttól végpontig titkosítja a felhasználói adatokat.
Ez egy rendkívül szigorú védelem, amely még magának az Apple-nek sem enged hozzáférést a tárolt információkhoz.
A vállalat februárban – fennállása során először – engedett a nyomásnak, és az Egyesült Királyságban elérhetetlenné tette az ADP-t. A lépés nagy felháborodást keltett, hiszen az Apple eddig következetesen a felhasználói adatvédelem élharcosaként pozicionálta magát.
A döntés nemcsak a technológiai szektorban, hanem politikai szinten is vihart kavart. A Bloomberg szerint Donald Trump amerikai elnök a brit intézkedést is rendkívül problémásnak nevezte. Washingtonban attól tartottak, hogy a precedens más országokat is arra ösztönözhet, hogy hasonló követeléseket támasszanak a globális tech cégekkel szemben.
Tulsi Gabbard hétfői bejelentése szerint
a brit kormány végül visszalépett, és elállt attól, hogy az Apple-t kényszerítse a titkosítás gyengítésére.
Gabbard úgy fogalmazott: a döntés célja az volt, hogy „az amerikaiak privát adatai privátok is maradjanak”. Ugyanakkor azt nem részletezte, hogy a változás csak az amerikai állampolgárokra vonatkozik, vagy a világ más felhasználói számára is érvényes lesz. A legnagyobb kérdés most az, hogy visszatérhet-e az Advanced Data Protection az Egyesült Királyságban. Egyelőre az Apple nem reagált a sajtómegkeresésekre, így nem tudni, hogy a szolgáltatást újra elérhetővé teszik-e a brit felhasználóknak.
Az ügy rávilágít a modern digitális világ egyik legfontosabb dilemmájára: hogyan lehet egyszerre biztosítani a felhasználók magánéletének védelmét és a kormányok számára a szükséges eszközöket a bűnüldözéshez és nemzetbiztonsági feladatokhoz.
Az Apple évek óta azzal építi márkaimázsát, hogy
a felhasználói adatokhoz még maga a cég sem fér hozzá.
Ez erős bizalmat teremtett a vásárlók körében, különösen olyan időszakban, amikor a kibertámadások, adatlopások és megfigyelési botrányok egyre gyakoribbak. A brit kormány döntése ugyanakkor azt jelezte, hogy a hatóságok a nemzetbiztonsági érdekeket fontosabbnak tartják a teljes körű adatvédelemnél. A mostani fordulat tehát nemcsak az Apple számára jelent győzelmet, hanem az adatvédelem támogatói számára is, akik szerint a titkosítás meggyengítése világszerte veszélyeztetné a felhasználók magánéletét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.