A BRICS-országok közösen válaszolnak majd a Donald Trump amerikai elnök által kirobbantott háborúra – legalábbis ezt akarja elérni Luiz Inácio Lula da Silva, a szervezet soros elnöki tisztét betöltő Brazília elnöke, aki telefonon beszél kínai és orosz kollégájával, hogy egyeztessenek a közös fellépésről. Ezzel az amerikai elnök éppen az ellenkezőjét éri el annak, amit akar, megerősíti a globális délt.
A BRICS gazdasági tömörülést Brazília, Oroszország, India és Kína alapította – mindegyik kiemelt célpontként szerepel az amerikai elnök lőlapján a 2010-ban csatlakozott Dél-afrikai Köztársasággal együtt. Kínának elméletileg augusztus 12-ig van ideje megállapodni a kétoldalú kereskedelmi megállapodásról, és Indiával együtt az orosz olaj vásárlóira kivetendő másodlagos vámok is fenyegetik,
amerikai importvámok vonatkoznak mostantól.
Lula a Reutersnek adott interjúban jelentette be, hogy
nem is készül személyesen tárgyalni Trumppal, mert az valószínűleg „megaláztatáshoz” vezetne,
és korábbi ígéretével ellentétben válaszintézkedéseket sem hoz, inkább Kínával és Indiával egyeztet a közös válaszról.
„Trump elnök meg akarja szüntetni a multilateralizmust, amelynek keretében az intézményekben kollektív megállapodások születnek, és egyoldalúsággal akarja helyettesíteni, amelynek keretében egyenként tárgyal más országokkal. Milyen alkupozícióval rendelkezik egy kis latin-amerikai ország az Egyesült Államokkal szemben? Semmilyennel” – indokolta a terveit a közös fellépésre.
Lula elsőként Narendra Modit hívta fel, majd egyeztetni tervez Hszi Csin-pinggel és a többi tagállam vezetőjével. A beszélgetés Modival egy óráig tartott, és Lula azt tervezi, hogy jövőre Indiába látogat. A tagállamoknak együtt nagyobb a súlyuk, mivel közülük tízen tartoznak a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20-as csoporthoz.
A BRICS egyébként is Trump bögyében van, Amerika-ellenesnek tartja a szervezetet, és a múlt hónapban, a csoport csúcstalálkozója idején pótlólagos 10 százalékos vámokkal fenyegette meg a tagjait. Ezt a fenyegetést egyelőre nem váltotta be, de a BRICS egyes tagjaira szabta ki a legmagasabb tarifákat.
Lula biztosan nyitott fülekre talál majd Modinál, az indiai miniszterelnök ugyanis nem hajlandó engedni az amerikai nyomásnak, bár tudja, hogy ennek magas ára lesz. Élvezi ebben a kérdésben az ellenzéki pártok és a közvélemény támogatását is annak ellenére, hogy nincsen olyan adu a kezében, mint Kínának a ritkaföldfémekkel és a belőlük készült mágnesekkel.
Trump miatt azonban mélypontjára zuhantak az elmúlt években egyre melegedő amerikai–indiai kapcsolatok, és ez nem csupán Delhi számára probléma, veszélyezteti az Egyesült Államok geopolitikai céljait is, amelyben az ország fontos szerepet kapott Kína ellensúlyaként.
Az amerikai multik az Apple-lel az élen boldogan fektettek be Indiába, hogy csökkentsék a kínai kitettségüket, egyre több termék gyártását helyezik át az országba, amit a Modi-kormány adókedvezményekkel támogat. Modi pedig az egyik első külföldi vezető volt, aki Trumphoz látogatott januári beiktatása után.
Ehelyett most egyre inkább úgy tűnik, hogy kénytelen lesz még inkább közeledni Moszkvához és Pekinghez is.
Vlagyimir Putyin elnököt idén Indiába várják,
és 2018 óta először Modi is Kínába látogat a Sanghaji Együttműködési Szervezet augusztus végén kezdődő tiencsini csúcstalálkozójára.
Modi és Hszi már tárgyalt egymással személyesen tavaly októberben a BRICS moszkvai csúcstalálkozóján, ami elindította a két ázsiai nagyhatalom kapcsolatainak melegedését.
Alekszej Zaharov, a Delhi székhelyű Observer Research Foundation elemzője szerint Oroszország nyilvánvalóan megpróbálja majd kihasználni az Egyesült Államok és India közötti feszültséget, és újraéleszteni a háromoldalú, Kínával kiegészített együttműködést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.