Ukrajnának bőven van még mit veszteni, Zelenszkijnek három napja van átgondolni, mit tud megtartani keleten

Sorsdöntőnek bizonyulhat Ukrajna és Európa számára a pénteken sorra kerülő alaszkai Trump-Putyin találkozó. Az amerikai javaslatról az szivárgott ki, hogy tartalmazza ukrán területek átengedését, illetve területcseréket is. Napokon belül többet megtudunk, de addig is érdemes áttekinteni, a frontvonalon érintett négy kelet-ukrajnai közigazgatási területen mik azok a kincsek, amelyek felett már az oroszok rendelkeznek, és mit nyerhet még Vlagyimir Putyin elnök a tárgyalóasztalnál – illetve ha nem fogadja el a békét és újabb támadásokra küldi az orosz hadsereget.

Külön kérdés a Krím, amelyet Oroszország már 2014 óta ténylegesen teljes területében ellenőrzése alatt tart, de Donald Trump amerikai elnök és Putyin tárgyalásain minden bizonnyal a "békecsomag" része lesz, hogy nemzetközileg is elismertté válik-e a félsziget elszakítása Ukrajnától.

A négy jórészt, de nem egészében elfoglalt terület: Luhanszk, Doneck, Zaporizzsja, Herszon

A lenti térképen rápillantásra is látszik, hogy a frontvonal négy keleti területének már a részleges elfoglalásával Oroszország egy folyosót alakított ki törzsterületei és a Krím között: aligha valószínű, hogy ezt valamilyen életbevágóan fontos kényszerítő körülmény felmerülése nélkül maguktól feladnák az oroszok. 

A négy terület közül egyedül Luhanszk az, amelyet szinte teljes egészében elfoglaltak az oroszok. Itt a szomszédos Harkivi terület egy részét is ellenőrzés alatt tartják. Ezek a részek "adják magukat", ha a a felek területcserét is tartalmazó megegyezésre törekednek, ahogy az ukránok által az oroszországi Kurszk régiójában még ellenőrzött, sokkal kisebb sáv is, ha még meglesz akkor.

Luhanszk: nehézipar, vas, acél, gépek, vegyipar és mezőgazdaság

Itt, északon már csak kisebb, elszigetelt falusi területek vannak ukrán ellenőrzés alatt, például a Szeverodonecktől északra fekvő települések. 

A terület mezőgazdasági szempontból is értékes, ugyanakkor hagyományos ipari központ, bányászattal és fémfeldolgozó iparral, és mindezt még értékesebbé teszi, ha véget ér a háború.  

A térség gazdaságának alapját hosszú ideje a szénkitermelés képezte, mivel itt gazdag szénlelőhelyek találhatók, de vasércet és más ásványkincseket is bányásztak. Az iparon belül a nehézipar dominál: a kohászat, a vas- és acélgyártás és a gépipar. Luhanszk nagy ipari központ, acélművekkel, gépgyárakkal és nehézgépeket és ipari berendezéseket előállító üzemekkel, de a régiónak vegyipara és egyéb nehézipara is van.   

Doneck: szintén nehézipari központ

A szénbányászat, az acél- és a gépgyártás a részben elfoglalt Donecki területre is jellemző. 

Itt még mindig sok minden van, amit erősen fájna feladni Kijevnek, Moszkvának viszont örömére szolgálna a megszerzése.

Kramatorszk, Szlovjanszk, Kosztyantinyivka ipari városok, ahol működnek még vas-, acél- zink és gépipari üzemek, amelyek Ukrajna gazdaságában stratégiai szerepet töltenek be.

A még ukrán kézen lévő rész "ideiglenes" közigazgatási központja Kramatorszk, hiszen a 2022-ben még csaknem egymilliós Donecket – ahol még a város alatt is szénbányák vannak – az oroszok tartják ellenőrzésük alatt. Kramatorszk helyzete is törékeny, közel a frontvonal. Kosztyantinyivka és a szintén szénbányászati központ Dobropillia közelében az oroszok pont az alaszkai csúcs előtti napokban jelentősen tovább nyomultak északi irányban.

Különösen a városok környékén, mint Kramatorszk és Szlovjanszk, és még északabbra vannak még ukrán kézen lévő bányák, jellemzően szénbányák. A háború miatt azonban a bányák termelése jelentősen visszaesett vagy szünetel.

Zaporizzsja: nehézipar, energia – hatalmas erőművek álltak le

A zaporizzsjai régióban nem olyan kiemelkedő jelentőségű a bányászat, mint az északabbra fekvő részben-egészében megszállt területeken, de azért itt is vannak főleg vasérc- és szénbányák. Az ipar inkább a nyersanyagok feldolgozására és a nehéziparra épül.

A városokban, például Zaporizzsja városában, nagy acélművek, gépgyárak és vegyipari üzemek találhatók, és hajógyártása is van. A terület fontos szerepet játszik Ukrajna acél- és gépipari termelésében. Raporizzsja városban van a nagy jelentőségű Zaporizssztal vas- és acélmű és a ZAZ autógyár. 

A Zaporizzsjai terület északi és középső részei még ukrán kézben van, beleértve Zaporizzsja városát és a Dnyeper bal partját. A megye nagy része, közel 70 százaléka azonban, főleg délen és keleten, már orosz ellenőrzés alatt ál, és itt több jelentős ipari létesítmény, erőmű és mezőgazdasági terület található. 

A térség energiainfrastruktúrája jórészt elpusztult, de részben még mindig működik. Ukrán kézben maradt a hatalmas dnyeprovszkai vízerőmű, de miután tavaly orosz rakétatámadások érték, gyakorlatilag nem működik és a helyreállítása évekbe telik. Európa legnagyobb nukleráris erőműve, az Enerhodar városánál negyven éve üzembe helyezett zaporizzsjai atomerőmű orosz megszállás alatt áll, és az ágyúzások és áramellátási problémák miatt reaktorait leállították. A vízerőmű és az atomerőmű béke hiányában kihasználatlan vagyon.

Herszon: Ukrajna ostromlott déli kapuja

A jórészt megszállt Herszon megyét Ukrajna déli kapujaként emlegetik, kiemelt a szerepe a mezőgazdaságban és a logisztikában. Nagy kiterjedésű termőföldjei vannak,  gabona, zöldség- és gyümölcstermesztéssel - élelmiszeriparral, vízgazdálkodással és halászattal kiegészülve – fontos logisztikai, kikötői infrastruktúrája a Dnyeper mentén, amely kapcsolódik a Fekete-tengerhez. 

A termelt növények: 

• búza,
•  árpa, 
• kukorica, 
• napraforgó,
•  rizs, 
• paradicsom, 
• dinnye és más zöldségfélék. A tenyésztett állatok: főként szarvasmarha-, juh-, sertés- és baromfi. A terület bővelkedik zöldség- és gyümölcsfeldolgozásban, napraforgóolaj-gyártásban, hús- és tejfeldolgozó üzemekben. Mindehhez kiterjedt öntözőrendszerek kellenek, amelyek kulcsszerepet játszanak a terméshozamban és a háborús viszonyok nem használnak a fenntartásukhoz. A kahovkai vízerőmű két éve történt felrobbantása – amellyel a háborús felek egymást vádolták komoly károkat okozott és többszázezer hektár termőföldvált így terméketlenné.

Az oroszok a Dnyeper folyó bal, az ukránok a jobb partját tartják ellenőrizve, az összetűzések rendszeresek, és mindkét fél gazdasági értelemben is sokat veszítene, ha a területeit a másiknak kellene átadnia. Herszon város maga csak fél évig volt orosz megszállás alatt, 2022. novemberéig, de e a frontvonal közelsége miatt egyáltalán nem számít biztonságos helynek. Jelenleg mintegy hatvanezren lakják, negyedannyian, mint a háború előtt.