A viták ellenére folyamatosan növekszik a magyar export Ukrajnába

Magyarország és Ukrajna viszonya az elmúlt évben újabb mélypontra süllyedt a Barátság kőolajvezeték elleni ukrán támadások miatt, de mérgezi a kapcsolatot a kárpátaljai magyarok jogfosztása, illetve Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése is. Ettől függetlenül Magyarország továbbra is fontos kereskedelmi partnerként tekint Ukrajnára, mindez pedig az áru-csereforgalom adataiban is visszatükröződik – derül k az Oeconomus elemzéséből.

A magyar kivitel Ukrajna irányába az elmúlt években tovább bővült, tavaly 11,2 százalékpontos növekedést generált a magyar áruexport éves szinten. A magyar exportoldalon túlnyomó többségben az energiahordozók (üzemanyag, finomított kőolaj), az elektronikai berendezések, valamint a járművek és szállítóeszközök (személygépjárművek) állnak.

Magas értékű továbbá a Magyarországról szállított gyógyszerek aránya is, ami a teljes Ukrajnába irányuló kivitel 7,6 százalékát adta. Magyarországra Ukrajnából elsősorban elektronikai berendezések (elektromos fűtőberendezések 20,7 százalék), kukorica (14,3 százalék), szójabab (3,63 százalék) és fűrészáru (3,4 százalék) érkezik. 

Az ukrán import értéke 2024-ben mélypontra került, emögött a háború miatt csak nehezebben teljesítő ukrán ipar és mezőgazdaság áll. Mindez a hozzánk érkező import értékében is visszatükröződik: míg 2022-ben a háború első évében még kiemelkedően magas, 2512 millió eurót tett ki az ukrán áruimport, addig 2023-ban már csak 1297 millió eurót, 2024-ben pedig 818,2 millió eurót ért el. 

Figyelembe véve az ukrajnai ipari létesítmények elleni támadásokat, valamint a munkaerőhiányt, az ipar nehezített körülmények közötti teljesítményét, fegyverszünet vagy békekötés nélkül várhatóan a teljes ukrán külkereskedelmi adatok további romlást mutatnak majd, így a Magyarországra érkező import is tovább csökkenhet – jegyzik meg az elemzőközpontban. 

Mélyponton a kapcsolatok 

Az élénkülő kereskedelem ellenére az elmúlt egy évben mélypontra juttottak a magyar–ukrán kapcsolatok, emögött számos tényező húzódik. Ezek közül talán az egyik legfontosabb a Barátság kőolajvezetéket ért támadások, amelyek következtében a magyar és a szlovák energiaellátás is instabilabbá vált. 

További kritikus pont volt az elmúlt hónapokban a magyar–ukrán viszonyban Ukrajna lehetséges EU-tagsága. Magyarország számos alkalommal kifejezte véleményét, hogy nem ellenzi Ukrajna csatlakozását az integrációba akkor, ha az nem most, hanem a békekötés után, egy olyan országgal történne meg, amely képes a piacgazdaság szabályait alkalmazni, valamint a jogállamisági kritériumoknak is eleget tud tenni – mutatnak rá. 

Egy gyorsított eljárás azonban számos veszélyt és kritikus pontot rejt magában azon túlmenően, hogy háborúban álló ország felvétele az EU-ban szintén több kérdést is felvet. A kárpátaljai magyarok jogfosztása szintén számos vitát váltott ki a felek között.