Franciaország politikai válsága miatt megrendült a befektetők bizalma az eurózóna második legnagyobb gazdaságában – sorra érkezhetnek a leminősítések

Franciaországban ismét politikai válság alakult ki, veszélybe sodorva a költségvetési konszolidációt, amelyre az országnak égetően szüksége lenne. Az uniós tagállam hosszú ideje megszegi az Európai Bizottság költségvetési hiányra és államadósságra vonatkozó szabályait. Az egymást követő miniszterelnökök, akik reformokat, kiadáscsökkentést és adóemeléseket próbáltak bevezetni, rendre belebuktak a politikai ellenállásba.

Politikai válságban Franciaország 

A legutóbbi áldozat Sébastien Lecornu, aki kevesebb mint két év alatt már az ötödik miniszterelnök volt. Lecornu mindössze 27 nap után, hétfőn jelentette be lemondását, miután nem tudott támogatást szerezni új kormányának, még a mérsékelt jobboldali szövetségeseitől sem. A politikus még a 2026-os költségvetésre vagy adópolitikára vonatkozó terveit sem ismertette.

Emmanuel Macron elnök hétfő este 48 órát adott Lecornunak, hogy tervet dolgozzon ki „az ország stabilitásának megőrzésére” és a politikai patthelyzet feloldására.

Kérdéses, hogy a pluszidő elegendő lesz-e a politikai erők meggyőzésére, mivel a szélsőbal- és szélsőjobboldali pártok már Macron lemondását, illetve új parlamenti és elnökválasztást követelnek – írja elemzésében a CNBC.

Eurózóna második legnagyobb gazdasága folyamatosan szabályt szeg, lejtőre került a politikai válság miatt

Közben Brüsszelben egyre nagyobb a nyomás, hogy Párizs végre nekiálljon a költségvetés rendbetételének. Franciaország 2024-ben a GDP 5,8 százalékát kitevő hiánnyal küzdött, államadóssága pedig elérte a GDP 113 százalékát. Az országot ezért az uniós túlzottdeficit-eljárás alá vonták, és 2029-ig kellene visszaterelnie költségvetését az uniós szabályok keretei közé. Az uniós szabályok előírják, hogy a tagállamok költségvetési hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, az államadósság pedig a 60 százalékát.

A szakértők azonban pesszimisták. Antonio Fatas, az INSEAD közgazdásza az üzleti lapnak elmondta, hogy

„A kérdés az, hogyan lehet egyáltalán betartani ezeket az[uniós szabályokat. Franciaország hiánya jelenleg egyértelműen a határértékek felett van, és nem világos, hogy a francia költségvetés rövid távon visszakerülhet-e az előírt keretek közé” – mondta.

Emmanuel Macron fontos döntés előtt áll Franciaország jelene kapcsán

Ha Lecornu nem tud áttörést elérni, Macronnak három lehetősége marad: 

1. új miniszterelnök kinevezése, 
2. a parlament feloszlatása és új választások kiírása, vagy 
3. a saját lemondása, bár ez kevésbé valószínű.

Bármelyik forgatókönyv is valósul meg, a közgazdászok szerint aligha várható jelentős előrelépés a hiány vagy az államadósság csökkentésében, különösen a növekedés lassulása mellett.

A 2025-ös költségvetés valószínűleg átcsúszik a következő évre.

A francia gazdaság kilátásai: magas költségvetési hiány, lassuló GDP-növekedés

„Jelenleg nem látunk kedvező forgatókönyvet a költségvetési konszolidációra, ami azt jelenti, hogy a hiány az idei 5,4–5,5 százalékos szinten maradhat, és jövőre is hasonló mértékű lehet, attól függően, hogyan alakul a költségvetés és a makrogazdasági környezet” – mondta kedden Hadrien Camatte, a Natixis vezető közgazdásza.

A Goldman Sachs hasonló következtetésre jutott: a várható „költségvetési elcsúszások” miatt

Az elemzők keddi jegyzetükben úgy fogalmaztak, hogy „nem várunk előrelépést a kormányzati hiány csökkentésébe” és azt valószínűsítették, hogy „Franciaország a következő évet részben befagyasztott költségvetéssel kezdi meg.”

„A mély politikai megosztottság, a lassú növekedés és a magasabb hitelfelvételi költségek egyaránt megakadályozhatják a jelentős előrelépést” – írták, hozzátéve, hogy emiatt a bank 2026-ra is 5,3 százalékra emelte a GDP-arányos hiány előrejelzését, míg a növekedési kilátást 0,8 százalékra csökkentette.