Egész Európa döbbenten figyeli a magyarországi energiaárakat: képtelenség beelőzni Budapestet, van, ahol 13-szor annyit fizetnek, mint mi

Télen nő a lakossági energiafelhasználás, de a december még nem hozott drámát az árak elszaladásában, legfeljebb a végösszeg volt magasabb, ahol nem figyeltek a fogyasztásra. Magyarországon is pórul járt, aki több áramot vagy gázt használt az átlagfogyasztásként megadott mennyiségnél, mert ezzel kisebb-nagyobb mértékben kilépett a rezsicsökkentés védelme alól.   

Az Európai Unió fővárosai közül tavaly decemberben is Budapesten – lényegében pedig Magyarország egészében – volt a legolcsóbb a villamos energia a lakosság számára, míg teljes európai összevetésben Kijev állt az élen – mutatta ki a Világgazdaságnak eljuttatott friss felmérésében a finnországi VaasaETT elemzőcég. Budapest kedvező pozíciója a több lépcsőben bő 10 év alatt leszorított, majd alacsony szinten befagyasztott bruttó végfelhasználói hatósági árnak köszönhető. 

Azóta ugyanis csak az átlagfogyasztásként meghatározott árammennyiség felhasználásáig jár a rezsicsökkentett ár, az afölött vételezett tételnek magasabb a tarifája. Ha például egy lakossági felhasználó 20 százalékkal több villamos energiát vételez az átlagfogyasztásnál, akkor az alaphelyzetben 9,51 eurócentes kilowattóránkénti egységár helyett a teljes mennyiségre 10,96 eurócentes ár jött ki decemberben. Ezt az adatot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) számolta ki. Látszik, hogy ezt a túllépést nem bünteti túl drámaian a hazai szabályozás: még a túllépéses ár is rendkívül alacsony: a második legkisebb a rezsicsökkentett után.

Kismértékben a magyarországi lakossági árak is módosulhatnak a rezsicsökkentett tarifa fix volta ellenére, mert a rögzítés forintban történt, a nemzetközi összehasonlítás pedig euróban. Így az átszámoláskor jelentkezik a forint és az euró árfolyamváltozásának hatása.

Durvák a különbségek a lakossági áramárakban

Annál látványosabbak a különbségek az európai fővárosok tarifái között. Már a teljes uniós és az annál némileg szelídebb teljes európai lakossági végfelhasználói áramár is a két és félszerese a magyarországinak, de ennél a fővárosok bő harmadában jóval többet fizetnek. A berliniek jártak a legrosszabbul a magyarországi ár mintegy négyszeresével, 38,86 eurócenttel. Mögötte – mint eddig is – Bern állt, és további öt olyan főváros, amelyekben alig kell kevesebbet fizetni, mint Bernben.

Decemberben összességében változatlanok maradtak a vizsgált árak. A VaasaETT által elemzett 33 fővároson belül 5-ből kismértékű drágulásról, 9-ből áresésről érkezett hír, a többiben minden maradt a novemberi szinten. Például

• Lisszabonban és Vilniusban 3 százalékos növekedést hozott az, hogy a tarifán belül drágult maga az áram,
• Stockholmban viszont a lejtőre került áramösszetevő hozott 6 százalékos csökkenést,
• ugyanez Helsinkiben egy 3 százalékos esést okozott.

Lejjebb is lehet tekerni a gázt

Budapest úgy tartotta meg legkedvezőbb pozícióját a földgáz bruttó lakossági végfelhasználói ára szempontjából, hogy összeurópai szinten Kijev itt is megelőzte. Míg a magyar főváros lakosainak 2,61 eurócenttel számolta a szolgáltató a földgáz kilowattóráját, addig az ukrajnainak ennek a kétharmadáért sem, 1,62 eurócenért. 

Jaj annak, aki 20 százalékkal kilép a három és fél éve meghatározott átlagfogyasztásból. A MEKH kalkulációja szerint rögtön több mint a kétszeresére, 5,31 eurócentre ugrik! Sovány vigasz, hogy a rezsicsökkentett budapesti ár után így is ez a második legalacsonyabb az Európai Unióban, és európai szinten is a negyedik legjobb. Az, hogy az állam az áram esetében a túllépést kevésbé bünteti – pedig annak a támogatása sem olcsó –, a gáz esetében viszont annál szőrösszívűbb, arra utalhat, hogy fontosabb cél a lakossági gázhasználat mérséklése, mint az áramhasználaté.

A hazai lakossági gázárhelyzet azonban semmi az európaihoz képest. A földrészen átlagosan négyszer volt nagyobb a decemberi egységár a budapestinél, Stockholmban pedig bő tizenháromszor. Igaz, a svéd fővárosban viszonylag kevés felhasználót lát el egy drága infrastruktúra, így ott aligha remélhető érdemi árcsökkenés. Azonban nem irigylendő a stockholmi tarifának csak a felét kitevő amszterdami sem, a legtöbb fővároséval együtt.

Decemberben folytatódott a vizsgált 27 fővárosban a lakossági gázárak enyhe esése. Csökkenésről 10 esetben számolt be a finn cég. A legnagyobbról – 3 százalékosról – Brüsszelből és Londonból. Mindkét esetben maga a molekula került kevesebbe az egységáron belül, mint novemberben.

A pénztárcánkra szabták a tarifát

Decemberben egy modellezett magyarországi háztartás jövedelmének az 1,7 százalékát vitte el az áram- és a gázszámla kifizetése. Ennél csak a luxembourgi 1,5 százalékos adat volt jobb a MEKH számítása szerint, amely 23 főváros adatait veti össze. (A hivatal kihagyta a nem uniós Londont, Bernt és Kijevet, de bevette a szintén nem uniós Belgrádot. Kimaradt az uniós Málta fővárosa is, Valletta, nyilván azért, mert ott a lakosság nem használ gázt.)

A modellezett háztartás kétkeresős és átlagos jövedelmű. Átlagos mennyiségű áramot és gázt használ, de ez a mennyiség nem azonos 2022. augusztusi jogszabályban megadottnál.