Fel kell készülnie a MÁV-nak: az európai nagy városokat brutálisan gyors vasúti hálózattal akarják összekötni
Az Európai Unió nagy sebességű vasúti hálózat kiépítésével, valamint a légi és a vízi közlekedésben megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok használatával fokozná Európa versenyképességét – közölte Raffaele Fitto kohézióért és reformokért felelős biztos az Európai Bizottság közlekedési csomagjának bemutatásakor, szerdán.
Az uniós biztos hangsúlyozta, az Európai Bizottságnak a versenyképesség és a fenntarthatóság megerősítését célzó terve felgyorsítja a beruházásokat azzal a céllal, hogy az Európai Unió közlekedési rendszere hatékonyabbá, hozzáférhetőbbé, tisztábbá és ellenállóbbá váljon.
A nagy sebességű vasúti hálózatok kiépítésére vonatkozó cselekvési terv azokat a lépéseket határozza meg, amelyek ahhoz szükségesek, hogy 2040-re gyorsabb és jobban összekapcsolt európai hálózat jöjjön létre. Célja, hogy csökkentse az utazási időt, és a vasutat vonzóbb közlekedési formává tegye a rövid távú légi utazásokkal szemben. Közölte: ez növeli az utasok számát, valamint fellendíti a regionális gazdaságokat és a turizmust.
A transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) építve a terv
a főbb csomópontot jelentő városok legalább óránkénti 200 kilométeres vagy még nagyobb sebességű vasúti összeköttetését irányozza elő.
A terv előírná az uniós szintű irányítás megerősítését, a határokon átnyúló távolsági szolgáltatások összehangolását, valamint a szabványosítást és az engedélyezést.
A rövidebb utazási időkön túl a terv enyhíti a torlódásokat, és felszabadítja a kapacitást a hagyományos vonalakon, elősegíti az éjszakai vonatjáratokat, az árufuvarozást és a katonai mobilitást, miközben erősíti Európa versenyképességét a turizmus és az ipar területén.
A terv megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokba történő beruházások fellendítését is célozza a légi és a vízi közlekedésre összpontosítva.
Az uniós bizottság azt kívánja elérni, hogy 2035-ig körülbelül 20 millió tonna fenntartható üzemanyag álljon rendelkezésre, amihez mintegy 100 milliárd euró beruházásra van szükség.
„A biológiai és nem biológiai üzemanyagok hazai termelésének felgyorsításával Európa csökkentheti az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, növelheti iparágai versenyképességét, és globálisan vezető szerepet tölthet be a tiszta energiára való áttérésben” – fogalmazott az uniós biztos.
Fitto elmondta, az uniós bizottság szerint 2027-ig legalább 2 milliárd eurót kell befektetni fenntartható alternatív üzemanyagok előállításába. Ebből 300 millió eurót a hidrogénalapú üzemanyagok támogatására a légi közlekedés és a hajózás számára, 446 millió eurót a szintetikus repülőgép-üzemanyaggal és tengeri szállítást végző hajók üzemanyagával kapcsolatos fejlesztésekbe, 133,5 millió eurót az üzemanyagokkal kapcsolatos kutatásba és innovációba. A brüsszeli testület emellett egy kísérleti projekt elindítását tervezi 2025 végéig, amelynek célja legalább 500 millió euró mozgósítása a szintetikus repülőgép-üzemanyaggal kapcsolatos projektekre.
A terv célja az is, hogy megerősítse a nemzetközi partnerségeket a globális üzemanyag-termelés bővítése és az uniós fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő import vonzása érdekében, miközben biztosítja a tisztességes versenyt az uniós gyártók számára – tette hozzá az uniós biztos.
A magyar vasúttal kapcsolatos legnagyobb bejelentést Lázár János építési és közlekedési miniszter tette még tavaly nyáron. Közölte, hogy a kormány összesen egymilliárd eurós hitelkérelemmel fordult az Európai Beruházási Bankhoz. A hitel újabb egymilliárd euróval egészül ki az állam részéről, és így mintegy 880 milliárd forintot meghaladó értékben valósulhat meg a vasútpálya-építési program.
A meghirdetett programból azonban nem derült ki, hogy konkrétan hol lesznek fejlesztések. A MÁV és a minisztérium eddig csupán annyit közölt, hogy
- 660 kilométernyi pályát újítanak fel,
- ezáltal 119 kilométer lassújel szűnik meg.
