Meglepő döntést hozott az EU legnagyobb országa a nyugdíjreformról: fordulat a korhatár megemelésében – több adót vetnek ki a tőkére
A francia képviselők kedd este szűk többséggel elfogadták a 2026-os társadalombiztosítási költségvetés tervezetét, ami jelentős politikai győzelem a kisebbségi kormányt vezető Sébastien Lecornu miniszterelnök számára, aki elődeivel ellentétben nem kívánta megkerülni a parlamenti szavazást.
A törvényjavaslatot, amely a 2023-ban elfogadott és azóta is vitatott nyugdíjreform felfüggesztését is tartalmazza, a nemzetgyűlés 247 igen szavazattal 234 ellenében fogadta el. A szövegről pénteken szavaz a szenátus, miután végleges elfogadásra még egyszer visszakerül a képviselők elé.
A szavazás kimenetele az utolsó pillanatig bizonytalan volt, mivel az ellenzéki Nemzeti Tömörülésnek a Marine Le Pen által vezetett frakciója mellett a kormánypárti jobbközép Köztársaságiak és a centrista Horizontok nevű párt sem támogatta a szöveget, s az elnöki párt több tagja is úgy vélte, hogy az túl sok engedményt tett a baloldalnak.
Viszont támogatta a költségvetési javaslatot az ellenzéki Szocialista Párt, ami sokáig valószínűtlen forgatókönyvnek számított a nemzetgyűlésben. Sébastien Lecornu jobbközép kormánya több gesztust tett az elmúlt napokban, hogy elnyerje a Zöldek jóindulatát is, akik végül a szavazás előtt nem sokkal bejelentették, hogy
tartózkodnak, s ennek köszönhetően átment a javaslat.
A szocialistákon kívül a Reneszánsz (elnöki többség), a centrista MoDem és Liot csoportok is igennel, míg a radikális baloldali Lázadó Franciaország és a kommunisták nemmel szavaztak a tervezetre. A szocialisták támogatásáért cserébe 2028-ig, azaz legalább a következő elnökválasztásig felfüggesztett nyugdíjreform Emmanuel Macron második ötéves ciklusának legemblematikusabb reformja és egyben jelképe volt.
A nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelését előíró törvény ellen hónapokig tartó tömegtüntetések voltak az országban, s azóta is vitatják a szakszervezetek. Az elfogadott törvényjavaslat egy másik engedményt is tartalmaz a baloldal felé: a tőkére kivetett általános szociális hozzájárulás emelését, ami a szociális védelmet finanszírozza.
A nyugdíjak és a szociális támogatások befagyasztása is kikerült a szövegből, miután a képviselők nagy többsége ellenezte. Ha a szöveget véglegesen is elfogadják, a jövő évi társadalombiztosítási hiányt a kormány 19,4 milliárd euróra becsüli. Az elmúlt napokban arra figyelmeztetett, hogy a javaslat elfogadása nélkül ez a deficit 2026-ban 30 milliárd euróra (2025-ben 23 milliárd euróra) emelkedne.
Sébastien Lecornu francia miniszterelnök nagyot nyert
Az alig 13 szavazaton múló voksolásból egyértelműen megerősödve került ki a három hónappal ezelőtt kinevezett miniszterelnök, aki már októberben bejelentette, hogy nem kívánja érvényesíteni az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül, s így reméli, hogy elkerüli a bizalmatlansági szavazást a költségvetés parlamenti vitája során.
Ha a nemzetgyűlés nem fogadta volna el a társadalombiztosítás jövő évi költségvetési tervezetét, felmerült volna a kormányfő távozásának kérdése. A kis lépések módszere, azaz a kompromisszumok megkötése végül kifizetődőnek bizonyult Sébastien Lecornunak.
A kormány reményei szerint a társadalombiztosítás költségvetésének elfogadása pozitív lendületet adhat a teljes állami költségvetési tervezetnek, amelyet első olvasatban november 22-én elutasított a nemzetgyűlés. A tervezetet jelenleg a szenátus vitatja, a végleges szavazásra kerülő szövegről a képviselőknek és a szenátoroknak majd egy vegyes bizottságban kell megállapodniuk.
Jövőre a kormány mintegy 30 milliárd eurós átfogó megtakarítást tervez, új adók (14 milliárd) és kiadáscsökkentések (17 milliárd) révén, hogy az államháztartási hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 4,7 százalékára csökkentse.
A kisebbségi kormány némi késedelemmel nyújtotta be a társadalombiztosítási és a költségvetési tervezetet az elnöki tábor és a két nagy ellenzéki tömb között a 2024-es előrehozott választások nyomán háromosztatúvá vált, de már 2022 óta abszolút többség nélkül működő nemzetgyűlésnek, miután a tervezett megszorítások miatt az előző kormány lemondásra kényszerült.
Szeptemberben a 44 milliárd eurónyi megtakarítást előirányzó Francois Bayrou kabinetjét, azt megelőzően tavaly decemberben pedig Michel Barnier kormányát a képviselők bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg, miközben az ország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót, ami meghaladja a GDP 115 százalékát.
