BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Most rossz románnak lenni, karácsony előtt lőnek vissza a szétköltött évek és 2026 sem lesz jobb

Generációk óta nem tapasztaltak olyan sovány karácsonyt a szomszédban, mint most. Románia inflációja messze a legmagasabb az egész Európai Unióban, miközben a régióban lassul a drágulás – most kell megfizetni sok év túlköltekezésének az árát: ez most nem lesz egy bezzegünnep.

Amint Európa-szerte, a román üzletek is akciókkal csábítják a vásárlókat a karácsony előtti hetekben, a háztartások azonban generációk óta nem látott nehézségekkel és dilemmával néznek szembe a kényszerű megszorítások első évének végén. A kontinensen és a régióban az eddig megismert adatok szerint lassul az infláció, Romániában azonban az a boldogság, ha a decemberi drágulás nem lesz két számjegyű. Románia inflációja mindenképpen messze gyorsabb lesz, mint bárhol Európában, beleértve még a háborúzó két keleti szláv államot is. Ezt a gazdaságot szépen lebombázták – már Magyarország a bezzeg. 

Románia inflációja
Románia inflációja: a  megszorítások ellen most nem tüntet a magyarellenes román párt, mint négy éve a Covid-korlátozások ellen, de ettől függetlenül az AUR messze népszerűbb a kormánypártoknál, akik most kénytelenek megetetni a románokkal a feketelevest / Fotó: AFP

Románia inflációja plafont dönget, egész Európa ámulva nézi – ilyet még háború sem okoz

A régióból sorban jönnek ki a novemberi inflációs adatok, éves szinten:

  • Ausztriában 4,1 százalék (októberben 4), 
  • Csehországban 2,1 (2,5), 
  • Lengyelországban 2,5 (2,8), 
  • Magyarországon 3,8 (4,3), 
  • Szlovákiában 3,7 (3,7),

mindezekkel szemben Romániában 9,8 százalékkal szöktek fel az árak, 

ugyanannyival, mint az előző hónapban. Nem lesz ennél kíméletesebb a december sem – legalábbis a számok láttán az ING elemzői ezt jövendölik, feljebb tolva 9,6 százalékos eddigi előrejelzésüket.

Bezzeg-Romániában minden kicsit más – mostanáig

Mondhatnánk, talán túlzás, hogy a fiatalabb generációk ilyen malőrrel a karácsonyi ünnepek előtt még nem szembesültek. Hiszen az elmúlt évtizedekben azért akadtak olyan európai megrázkódtatások, amelyek senkit nem kerültek el: a 2010-es évek elején az euróövezeti válság, 2020-tól a Covid -világjárvány, majd az Ukrajnai háború kitörése 2022-ben és az erre érkező, inflációs cunami kísérte energiaválság.

Romániában azonban másképp festett a világ, ahogy most is másképp fest. A 2007-es EU-csatlakozás után vívta ki az ország a Magyarországon is sokat emlegetett „bezzeg” jelzőt a GDP és az életszínvonal növekedésével az uniós tagság révén. 

Ami kétféle okból maradhatott töretlen – mostanáig. Maguk a románok megszokták, hogy évről évre többet költenek, és ebből olyan sokkok idején sem voltak hajlandók visszavenni, mint amelyek a 2020-as években ütöttek be – mikor rosszabbul jött ki a lépés jövedelemben, megtakarításaikat ütötték csapra, vagy hitelt vettek fel.

Ugyanígy tett a román állam, és olyan történelmi léptékű éves költségvetési hiányokat hozott össze, ami Európában csak a szocialista-liberális magyar kormányoknak sikerült korábban. Aztán persze végül számukra is megérkezett az igazság pillanata. Júniusban hivatalba lépett Ilie Bolojan kormánya, és azonnal belekezdett a durva megszorításokba, amit már az előző év vége óta sűrűn emlegettek, csak nem tudták összehozni a zűrzavaros elnökválasztási perpatvar közepette. 2025. nyarától a fizika törvényei ismét érvényesek Romániában.

Máshol is van megszorítás: a román esetet magyarázza, ha visszagondolunk a Bokros-csomagra

Itt meg kell említeni, hogy a régióban másutt is folynak a korábbi lazaság miatt – a románnál sokkal kisebb léptékű – kényszerű megszorítások: Szlovákiában és Ausztriában. Az utóbbi, a kommunizmusba nem belekóstolt gazdag állam lakói sincsenek hozzászokva a keleti szomszédaik gyakran viszonylag magas inflációs rátáihoz. 

Romániában azért lett olyan durva az árhatás, mert a Magyarországon ismert 1995-ös szocialista-liberális Bokros-csomaghoz hasonlóan az intézkedéseknek a kiadáslefaragások mellett jelentős inflációgerjesztő elemei voltak. 

A hatás azonnal megjelent a korábban sem alacsony román inflációban:

 

Mivel ez a hatás a karácsony előtti hetekben sem szívódik fel, a román háztartások most azzal a dilemmával szembesülnek, hogy vagy

  • követve a korábbi mintát,  az ünnepi időszakban elköltik maradék megtakarításaikat és netán hiteleket vesznek fel még,
  • vagy évtizedek berögződésével szakítva ezúttal fogukhoz verik a garast.

Előfordulhat, hogy történelmi tapasztalataik alapján az idősebb és a fiatalabb romániai generációk más-más stratégiát választanak, mindenesetre a megszorítások még évekig tartani fognak, ha rendbe akarják hozni a szétbombázott büdzsét. Az éves infláció az ING előrejelzése szerint a jövő év végére a mostani felére szállhat alá, a még magasabb árak azonban az idén elért nagyon magas bázisokra épülnek rá pluszban. Azaz, aki most hoppot mond, az számíthat rá, hogy a kopp nem fog elmaradni, legfeljebb odébb csúszik.

Lehet akár most is leg.yinteni, de később akkor még rosszabb lesz

Erre a kérdésre most a románok nem legyintenek, ez látszik

  1.  azon, hogy miközben a magyaroknál nő a kiskereskedelmi forgalom, a szlovákoknál és az osztrákoknál „csak tántorog”, Romániában határozott zuhanásba fogott, 

 

2. az ország messze legnépszerűbb pártja a megszorításokat ellenző, egyébként magyarellenes AUR lett. A választások azonban évekre vannak, hacsak össze nem omlik a megszorítások mögötti koalíció. A visszatérés a költekezés időszakához viszont csak eltolná az igazság pillanatát, ahogy a román háztartások is megtehetik ezt karácsony előtt. Akkor esetleg később lesz még rosszabb. 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.