Uránlelőhelyen talált aranyat egy bányászati cég
A Power One Resources által bejelentett aranyérclelőhely a Pecors nevű területen, Elliot Lake-től mintegy 10 km-re keletre, Ontario államban található. A vállalat a feltáró munkálatokat eddig főként az uránra és más fémekre koncentrálva végezte. Kanada, illetve a Kanadában működő bányaipari vállalatok egyre nagyobb szerepet szánnak maguknak a világ fontos nyersanyagokkal való ellátásában, ami a bányászati tevékenység felfutásához vezethet – írja az Origo.

Uránrégióból lehet arany- és ritkaföldfém-régió
Az Elliot Lake térsége híres uránbányászati múltjáról, és újabban azért is hárul a területre a figyelem, mert kritikus fontosságú ritkaföldfémek – az Origo cikkét a témában itt találja – és nemesfémek is tekintélyes mennyiségben találhatók ott. Az urán mellett a nikkel, a réz, a platinacsoport elemei és a ritkaföldfémek jelenléte tovább növeli a terület polimetál potenciálját.
A vállalat 2023-ban indította fúrási programját, aminek révén eredetileg a felszínközeli ritkaföldfém rétegeket akarták elérni a Pecors körzetben.
A fúrások azonban váratlanul egy aranyat tartalmazó rendszert értek el – ez történelmi mérföldkő, ugyanis ez az első aranyfelfedezés a területen.
A cég jelenleg azon dolgozik, hogy további mintákkal bizonyosodjon meg az aranylelőhely sajátosságairól, hiszen már az eddigi fúrási eredmények figyelemre méltó eredményeket hoztak:
- többek között 1,025 gramm/tonna aranysűrűséget 1,5 méteres rétegvastagságban,
- valamint egy másik furatban 0,035 és 1,25 gramm/tonna aranytartalom nyert igazolást.
A tonnánkénti egy gramm aranytartalom feltételezi, hogy a területen aranybánya projekt indítható gazdaságilag életképes modellben.
A Pecors egy 18 km hosszú és 4 km széles mágneses anomáliát fed le az Elliot Lake-i uránrégióban, amely történelmileg Kanada egyik legjelentősebb urántermelő körzete volt (a mágneses anomália a Föld mágneses mezejének olyan helyi, szokatlan eltérése, ahol az erősség, irány vagy más tulajdonság jelentősen eltér a bolygó átlagos mezőjétől).
További részletek az Origo cikkében olvashatók.


