Már nem csak az aranyra érdemes figyelni: stratégiai kérdéssé válik, melyik országban mennyi ezüsttartalék van
Az ezüst határidős jegyzései rövid időre megközelítették a 80 dolláros szintet 2025-ben, majd 2026 elején át is lépték. Ez 2025-re tekintve példátlan, mintegy 160 százalékos árfolyam-emelkedés, még az arany teljesítményét is felülmúlta, a részleteket a Világgazdaság cikkében találja. Ebben a környezetben és az ásványkincsek elhelyezkedése jelentette esetleges geopolitikai feszültségekre készülve fontos látni, hogy a világ ezüstkészletei hol összpontosulnak, mivel ez alapvetően befolyásolja a jövőbeli kínálati kilátásokat – írja az Origo.
Hatszázezer tonnánál nagyobb a globális ezüsttartalék
A lap összeállításában arról ír, hogy az amerikai földtani intézet (U. S. Geological Survey, USGS) 2025 januárjában kiadott Mineral Commodity Summaries jelentése szerint a globális ezüsttartalékok nagysága mintegy 641 400 tonna. Peru messze a világ legnagyobb ezüstkészleteivel rendelkező országa: nagyságát körülbelül 140 ezer tonnára becsülik. Ez a globális tartalékok nagyjából 22 százaléka, ami Perut egyedülálló stratégiai pozícióba helyezi a nemzetközi ezüstpiacon.
Peru mögött több ország alkot erős „második vonalat”:
- Ausztrália,
- Oroszország és
- Kína
egyenként 70–94 ezer tonna közötti készlettel rendelkezik. Együttesen a világ ezüsttartalékainak mintegy 40 százalékát birtokolják.
A világ globális éves bányászati ezüsttermelése 820-830 millió uncia körül alakul. A globális ezüstkereslet pedig a következő évtizedben jelentősen megugorhat, elsősorban az olyan feltörekvő technológiák miatt, mint az elektromos járművek és a napenergia-termelés.
Különösen látványos a napelemes szektor növekedése: míg egy évtizeddel ezelőtt az ágazat kevesebb mint 50 millió uncia ezüstöt használt fel évente, addig 2023-ra az igény várhatóan elérte a 160 millió unciát.
További részletek és a teljes rangsor az Origo cikkében olvasható, illetve tekinthető meg.
