Svéd nyugdíjrendszer: a svájci modell már a múlt, most ezt irigylik Európában, de a magyarok ne tegyék — nagy pénzt fizet, csak van egy súlyos hibája
„Csak akkor érhetünk el valódi, tartós jólétet a nyugdíjasok számára, ha a második és harmadik pillér, azaz a vállalati nyugdíjak és a magánnyugdíj-megtakarítások révén valódi hozamot generálunk minden területen” — foglalta össze Jörg Kukies volt pénzügyminiszter a The Pioneer podcastjében a német és a svéd nyugdíjpolitikát illetően.
Jörg Kukies hozzátette: alapesetben a nyugdíj soha nem termelhet hozamot, mert nincs befektetett pénz. Azonban a német politikus a svéd nyugdíjrendszert említette példaként, amely lenyűgöző tőkepiaci hozamokkal büszkélkedhet.
A számok magukért beszélnek: az állami tulajdonú AP7 alap több évtizeden keresztül átlagosan 9 százalékos hozamot termelt. Az elmúlt években a hozam átlagosan elérte a 11 százalékot is.
Svédország nyugdíjrendszere: tőkealapú kifizetések
De pontosan hogyan is működik a svéd rendszer? Svédországban a munkavállalók bruttó fizetésük 16 százalékát fizetik be a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerbe. További 2,5 százalék kötelező, és egy tőkefedezeti prémiumnyugdíj-rendszerbe kerül.
Ez alapvetően eltér a német felosztó-kirovó rendszertől, ahol a munkavállalók és a vállalatok a törvényes nyugdíjbiztosításba fizetnek be. Ez a biztosítás ezután havi nyugdíjat fizet a nyugdíjasoknak.
Azok, akik nem választanak aktívan magánalapot, automatikusan az állami tulajdonú AP7 alapba kerülnek. Bár gyakran „lusta emberek alapjának” nevezik, rendkívül sikeresnek bizonyult.
A Német Biztosítói Szövetség (GDV) szerint az állami vagyonalap 2021-ben 662 milliárd svéd koronával (közel 66 milliárd euróval) volt felvértezve. Jelenleg állítólag több mint 100 milliárd eurót ér.
Az alap az alacsony kamatkörnyezetben emelkedő részvényárfolyamokból profitált, és származtatott ügyleteket is használt, így részvényallokációját gyakorlatilag akár 150 százalékra is növelte.
Orbán Viktor elárulta, hogy pontosan mikortól utalják a 14. havi nyugdíjat – ezt lehet tudni eddig
Ennyit kapnak a svéd nyugdíjasok Németországhoz képest
Bár a svéd nyugdíjrendszert gyakran emlegetik modellként Németország számára , a szakértők óva intenek a túlzott optimizmustól. A Hans Böckler Alapítvány hangsúlyozza, hogy a svéd modellnek jelentős hátrányai is vannak.
A tőkepiacok ingadozása a jogosultságok és a nyugdíjak csökkenéséhez vezethet.
„A német rendszer stabilabbnak tűnik ebből a szempontból” – magyarázza Florian Blank nyugdíjszakértő. A számítások szerint a jelenlegi nyugdíjfizetések a két országban nagyon hasonlóak. A konkrét számok csak apró különbségeket mutatnak:
- Svédországban 2024-ben az átlagos nyugdíj körülbelül 21 600 korona volt. Ez 1853 euró bruttónak felel meg a Das Parlament című hetilap szerint. Ezenkívül a svéd nyugdíjasok átlagosan havi 200 eurót kapnak a tőkealapú prémiumnyugdíj-rendszerből az ING szerint.
- Összehasonlításképpen, Németországban a legalább 35 éves járulékfizetéssel rendelkező nyugdíjasok átlagosan havi 1623 euró bruttó nyugdíjat kaptak 2023-ban. Ez az információ a Német Nyugdíjbiztosítási Hivatal (DRV) 2024-es nyugdíjatlaszából származik.
Miért nem lehet a svéd nyugdíjrendszert Németországba átvinni?
Az átutalással egy másik probléma: Németország lényegesen nagyobb népességgel és kisebb nyugdíjtartalékkal indul. A Német Biztosítói Szövetség (GDV) szerint egy német állami vagyonalapnak sokszor többet kellene befektetnie a tőkepiacon, mint Svédországnak – ráadásul a mai lényegesen magasabb belépési árak mellett.
