Gigantikus tengeri alatti tárolót helyeznek üzembe, ez lesz az első ilyen az Európai Unióban
Mintegy 250 kilométerre Dánia nyugati partjaitól, az Északi-tenger egyik, üzemelési idejének végéhez közeledő olajipari létesítménye, a Nini lesz a helyszíne az Európai Unió első, kereskedelmi léptékben működő, tengeri alatti szén-dioxid-tárolást megvalósító létesítményének – írja az Origo. A fúrótorony egy csaknem kimerült olajmező fölött áll – ez a terület most új életre kel egy nagyszabású szén-dioxid-tárolási projekt, a Greensand Future részeként. A terv szerint több ezer tonna, a klímaváltozást fokozó szén-dioxidot pumpálnak majd vissza a régi olajmezőbe, ami tárolóként szolgál majd.
Fotó: FJ-MCAULEY / Ineos / Greensand Future
Tároló a tenger alatt
A Greensand Future projekt – amelyet a brit multinacionális vegyipari vállalat, az Ineos vezette konzorcium támogat – a következő hónapokban induló kereskedelmi működéssel az Európai Unió első nagyléptékű, tengeri szén-dioxid-tároló létesítménye lesz.
A vállalat tervei szerint idén mintegy 400 ezer tonna szén-dioxidot helyeznek el a föld alatt a tengerben, ez a mennyiség pedig 2030-ra akár évi nyolcmillió tonnára is nőhet.
„Ez közel a dán kibocsátás csökkentési cél 40 százaléka. Vagyis komoly hatásról beszélünk” – mondta Mads Gade, az Ineos Energy vezérigazgatója.
Az ENSZ klímatudományos testülete, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), valamint a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is hangsúlyozta: a gyors és jelentős kibocsátáscsökkentés mellett a szén-dioxid megkötésére és eltávolítására szolgáló technológiák fontos eszközt jelentenek a globális felmelegedés mérséklésében. Az EU szerint a a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológia (CCS) elengedhetetlen a 2050-re kitűzött „nettó zéró” kibocsátási cél eléréséhez.
A technológia, illetve a köré épített koncepció számos kritikát is kap. Bírálói attól tartanak, hogy a CCS elterjedése visszafoghatja a közvetlen kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseket.
Ráadásul költséges megoldásról van szó, és a kibocsátások csökkentése olcsóbban is elérhető lenne már bevált technológiákkal, például szél- és napenergiával, illetve elektromos járművekkel.
– hívta fel a figyelmet Helene Hagel, a Greenpeace dániai ágának klíma- és környezetpolitikai vezetője. Hagel szerint a jelenlegi döntések a jövő generációinak is problémát okozhatnak, mert szerinte „ha a mi nemzedékünk a tengerfeneket használja fel olyan szén-dioxid tárolására, amelyet eleve nem lett volna szabad kibocsátani, akkor az utánunk jövők már nem tudják majd ugyanazt a teret a saját kibocsátásaik kezelésére használni.”
Miként a Világgazdaság megírta, Norvégia egy ideje hasonló projekteken dolgozik.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
