Nincs más megoldás: újraindítja a szénerőműveit az 50 milliós ország, az atomenergiát ütközésig tekeri – olaj és gáz nélkül maradt
Dél-Korea a Közel-Keleten kialakult feszültségek és a Hormuzi-szoros lezárása miatt jelentősen átalakítja energiaellátási stratégiáját. A kormánypárt, a Demokratikus Párt hétfői tájékoztatása szerint a szénnel tüzelt erőművek termelési korlátozását azonnal feloldják, a nukleáris erőművek kihasználtságát pedig a jelenlegi magas 60 százalék körüli szintről mintegy 80 százalékra emelik.
A párt válságkezeléssel foglalkozó munkacsoportjának képviselői szerint az intézkedések elsődleges célja az energiaellátás és az árak stabilizálása, mivel a térségbeli konfliktusok miatt akadoznak a Dél-Koreába érkező olaj- és gázszállítmányok. Az ország energiaigényének döntő részét importból fedezi: olajának körülbelül 70 százalékát, cseppfolyósított földgázának (LNG) pedig mintegy 20 százalékát a Közel-Keletről szerzi be.
Ahn Do-geol, a Demokratikus Párt parlamenti képviselője hangsúlyozta, hogy a kormány az LNG-ellátás védelmét helyezi előtérbe: növeli a szén- és nukleáris alapú termelést, miközben csökkenti az LNG-tüzelésű erőművek használatát. A szénnel működő erőművek eddig a telepített kapacitás 80 százalékában voltak korlátozva, ezt a plafont hétfőtől eltörlik.
Emellett hat nukleáris reaktor karbantartását hozzák előre, hogy minél hamarabb elérjék a 80 százalékos kihasználtságot.
Péntek óta érvényben van egy benzinárrögzítés is, literenként 1724 von maximummal, amelyet kéthetente felülvizsgálnak a világpiaci olajárak függvényében. Ahn szerint a bevezetés óta a benzin literenként 58 vonnal, a dízel pedig 77 vonnal lett olcsóbb vasárnapra. A kormány a hónap végéig összeállít egy kiegészítő költségvetést, amelyet a parlament elé terjeszt.
A plusz források várhatóan fedezik a finomítók árplafon miatti kompenzációját, energiautalványokat juttatnak el a rászorulóknak, támogatják az exportőrök logisztikai költségeit, valamint bővítik a megújuló energiaforrásokba irányuló beruházásokat. A pártvezetés jelezte: a javaslatot a benyújtást követő tíz napon belül gyorsított eljárásban kívánja elfogadtatni.
Más ország is a szénhez nyúl
Banglades azonnal növeli a széntüzelésű erőművek termelését: a 170 milliós ország energiaellátása erősen importfüggő, és a katari szállítmányok kiesése napi 5,7–7,1 millió köbméter gázhiányt, azaz 1400–1800 megawattos áramtermelési kiesést eredményezhet, ami súlyos áramhiányhoz vezethet a jelenlegi 12 454 megawattos kapacitás mellett.
A kormány elővigyázatosságból a szénkészleteket (egy hónapra elegendő) használja fel, a széntüzelésű blokkokat 4095 megawattról hamarosan 5000 megawatt fölé emeli, miközben spot piacról drágábban vásárol LNG-t, és fontolgatja az olajtüzelésű erőművek növelését is. Hosszabb távon az elhúzódó konfliktus áramszüneteket, magasabb üzemanyagköltségeket és komoly terhet ró az államháztartásra.
Messze érnek az iráni háború hatásai, Vietnámban komoly gondok lehetnek a légi közlekedéssel
A vietnámi hatóságok figyelmeztették az ország légi iparát, hogy készüljön fel potenciális járatcsökkentésekre áprilistól, miután az iráni háború miatt Kína és Thaiföld leállította az üzemanyag és a kerozin exportját, így hiány várható. Vietnám importból fedezi a kerozinszükségletének több mint kétharmadát, és annak a 60 százaléka származik a két országból.
