Baljós előjelek: megállíthatatlanul romlik a gazdasági hangulat az euróövezetben

Romlott a gazdasági hangulatindex az euróövezetben és az Európai Unióban márciusban az előző hónaphoz képest – derült ki az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (DG ECFIN) hétfőn ismertetett végleges adataiból.

• A gazdasági hangulatindex (Economic Sentiment Indicator, ESI) az euróövezetben 96,6 pontra romlott a februári 98,2 pontról, míg az Európai Unióban 98,2 pontról 96,7 pontra süllyedt.
• A foglalkoztatási várakozások indexe (Employment Expectations Indicator, EEI) az EU-ban a februári 98,6 pontról 97,3 pontra, az euróövezetben 97,8 pontról 96,4 pontra csökkent márciusban.
• A fogyasztói hangulatindex az EU-ban a februári mínusz 11,8 pontról mínusz 15,2 pontra esett, az euróövezetben mínusz 12,3 pontról mínusz 16,3 pontra csökkent.

Magyarországon is romlottak a gazdasági mutatók

Magyarországon a gazdasági hangulatindex (ESI) a februári 96,4 pontról 95,5 pontra gyengült márciusban. A foglalkoztatási várakozások indexe (EEI) 98,8 pontról 99,6 pontra javult. Az ipari mutató mínusz 8,6 pontról mínusz 11,1 pontra csökkent, a szolgáltatóipari mínusz 16,1 pontról mínusz 12,8 pontra erősödött. A fogyasztói hangulat mínusz 17,8 pontról mínusz 18,5 pontra süllyedt. A kiskereskedelem hangulati mutatója a februári 19,2 pontról mínusz 17 pontra javult márciusban. Az építőipari hangulatindex mínusz 26,5 pontra esett márciusban a februári mínusz 22,5 pontról.

Nagyobb a baj, mint hittük: nem stimmelnek a számok, túl optimista volt az Európai Unió vezetése

Egy sajtótájékoztatón kiderült, hogy az európai uniós döntéshozók nem számítottak a legrosszabbra, kizártnak tartották az évek óta elhúzódó közel-keleti konfliktus eszkalációjának lehetőségét – számolt be a Világgazdaság.

Mostanra egyértelművé vált, hogy a háború mérete és kiterjedése az elmúlt két évben megnőtt, a helyzet sokat romlott − mondta Valdis Dombrovskis gazdaságfejlesztésért felelős európai uniós biztos, és hozzátette, mivel az iráni vezetés a Hormuzi-szorost továbbra is fegyverként használja, valamint támadja a régió energetikai infrastruktúráját, ezért az energiaárak normalizálódása továbbra is kérdéses. 

„Egyértelmű, hogy fennáll egy stagflációs válság kockázata. Ez azt jelenti, hogy a lassabb gazdasági növekedés magas inflációval párosul. Ez még akkor is bekövetkezhet, ha a globális ellátási láncokban keletkezett zavarok hamarosan megszűnnek” − elemzi a helyzetet Dombrovskis.

A biztos felhívja a figyelmet arra, hogy a felvázolt forgatókönyv esetén az Európai Unió növekedése megközelítőleg 0,4 százalékkal lehet alacsonyabb az őszi gazdasági előrejelzésben megadott 1,4 százaléknál. 

A politikus úgy véli, ha a konfliktus tartósan elhúzódik, és akár hevesebb harcok is kialakulnak, akkor a növekedésre gyakorolt negatív hatások ennél is súlyosabb károkat okozhatnak a gazdaságban, és az előrejelzésben megadott 1,5 százalékos bővülés helyett csupán 0,8 százalékkal számolhatunk.