INA-Mol-botrány: nem bírják elviselni a bukást a horvátok, bosszút állnak a magyarokon – ezt fogják tenni az orosz olajjal
A horvát baloldali-zöld párt, a Mozemo ismét előterjeszti a parlamentben azt a javaslatot, amely Horvátország kilépését célozza az Energia Charta egyezményből. Sandra Bencic, a párt koordinátora vasárnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a közelmúltban elutasított fellebbezés a Mollal folytatott nemzetközi arbitrázsperben egyértelműen megmutatta, hogy az egyezmény Horvátországnak kizárólag hátrányt okoz.
A javaslat értelmében a kormányt köteleznék a kilépésre, a szavazásra várhatóan két hét múlva kerül sor. Bencic szerint fontos lenne, hogy ez idő alatt a horvát kormány választ adjon az állampolgároknak arra, miért marad az ország olyan szerződésben, amelyből – mint fogalmazott – semmilyen előnyt nem élvez, ellenben százmillió eurós nagyságrendű károkat szenved el.
A lépés közvetlen indoka az a tény, hogy a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) helybenhagyta korábbi ítéletét: Horvátországnak 236 millió eurót kell fizetnie a Molnak a magyar vállalat befektetői jogainak megsértése miatt. Bencic emlékeztetett arra, hogy a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) eddig többször is elutasította a kilépésről szóló kezdeményezéseket.
Az 1990-es években létrejött Energia Charta egyezmény eredetileg a nyugati befektetők védelmét szolgálta a kelet-európai térségben.
A Mozemo politikusa szerint az egyezmény legnagyobb problémája a befektetők jogai és az állam szabályozási szabadsága közötti egyensúlytalanság. Különösen hátrányos lehet ez a zöldátállást végrehajtó országoknak, mivel a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő intézkedések könnyen peres eljárást vonhatnak maguk után bármely érintett befektetőtől.
A kormányfő, Andrej Plenkovic eddig arra hivatkozott, hogy az egyezmény értelmében a kilépés után is 20 évig érvényben maradnának a rendelkezések. Bencic szerint azonban az Európai Unió Bírósága már kimondta: ez a klauzula nem alkalmazható az EU-tagállamok közötti viszonyokban, mivel az uniós jog elsőbbséget élvez.
Nem oldják fel az orosz olajra vonatkozó szankciókat
Arra a kérdésre, hogy fel kellene-e oldani az orosz olajra vonatkozó szankciókat, és így lehetővé tenni annak tranzitját a JANAF-vezetéken keresztül, Bencic határozottan nemmel válaszolt.
Véleménye szerint az orosz olajszankciók feloldása gyengítené Európa következetes kiállását a nemzetközi jog mellett, és erősítené az európai érdekekkel ellentétes erőket – különösen a Közel-Keleten zajló események fényében.
Óriásit kaszálhat a Mol, ha bejön ez a húzása: olyan afrikai országban kutat olaj után, ahol egyszerre két kormánnyal kell megküzdenie
Olajprojekt indul Líbia partjainál spanyol–török–magyar együttműködésben: a Repsol vezette konzorciumban a Mol 20 százalékos részesedést szerzett, ezzel belépve az afrikai ország olajpiacára. A Mol befektetése nem teljesen kockázatmentes, de alapvetően biztonságosnak tűnik.
