Rekorddrága lett az üzemanyag az országban, amelyet Brüsszel fő energiaszállítójává tett az oroszok helyett
Néhány évtizeddel korábban a világ már megtapasztalhatta, milyen következményei lehetnek egy globális energiaválságnak, amikor 1973-ban az OPEC-országok olajembargót hirdettek Izrael szövetségesei ellen. Most, 53 évvel később újra egy hasonló helyzetben találhatjuk magunkat, és egy elhúzódó közel-keleti konfliktus esetén a döntéshozók kénytelenek lehetnek megszorító intézkedések bevezetésére. Az energiaimportra szoruló EU dupla szorításba került, hiszen a biztos orosz energiáról maga mondott le. A kiszemelt biztos európai pótszállító pedig maga is nehézségekkel küzd.
Skandináviát sem kerüli el az izgalom, pedig energiában gazdag vidékei vannak.
A dán módszer: tankolj kevesebbet, dolgozz otthonról
Dániában a cikk megjelenésének időpontjában a 95-ös benzin literenkénti ára elérheti a 2,30 eurót (897 forint), ám Lars Aagaard energiaügyi miniszter szerint még nem érkezett el az ideje annak, hogy a kormány beavatkozzon a piaci folyamatokba.
Ha kicsit kevesebbet tankoltok, akkor sokat spórólhattok. Nincs értelme adót csökkenteni egy olyan terméken, aminek fogyasztását egyébként is minimalizálnunk kellene
− mondta a miniszter.
A dán vezetés múlt héten döntött arról, hogy stratégiai készleteiből 1,24 millió hordó olajat szabadít fel. Ez első olvasatra soknak tűnhet, ám ez a mennyiség az ország olajfelhasználását csupán két hétig fedezi. Az intézkedés nem hozott enyhülést a dán piacon, az üzemanyagárak továbbra is emelkednek, ám a folyamatos ellátás még biztosított.
„Körülbelül 80 napra elegendő tartalékunk van. Jelenleg az európai ellátási helyzet stabil, nincs üzemanyaghiány, de mindenkit érintenek a magas árak” − nyilatkozta Aagaard és azt javasolta, hogy aki teheti dolgozzon otthonról, valamint vegye igénybe a carsharing szolgáltatásokat.
Hiába az olajkészletek, a norvégok is drágán tankolnak
Norvégiában az elmúlt napokban rekordokat döntött az üzemanyagok ára. Hétfőn a gázolaj literenkénti ára elérte a 30 koronát (körülbelül 1040 forint), amire eddig soha nem volt példa. Bár az országban sokan használnak elektromos autót, a gépjárműpark 30 százalékát adják ezek az autók, az ország lakosságának két harmada nincs szerencsés helyzetben.
A skandináv országokra, így Norvégiára is jellemző, hogy a nagyobb városoktól távol eső kisebb vidéki települések tömegközlekedéssel nehezen, vagy egyáltalán nem megközelíthetők, ezért az ott lakók nem tudják nélkülözni autóikat.
„Időpontom van a bodói kórházba. 270 kilométer oda-vissza, és 26 koronát (904 forint) fizettem egy liter gázolajért. Furcsállom, hogy az állam nem tesz semmit az ügyben. A svéd kormány csökkentette az üzemanyagadót. Miért nem csináljuk mi is ugyanezt?” − nyilatkozta Frode Lyngstad háromgyermekes egyedülálló apa, aki az ország ritkábban lakott Nordland tartományában él.
Néhány internetező azt is nehezményezi, hogy hiába rendelkezik Norvégia hatalmas olajkészletekkel mégis horribilis áron kell tankolniuk.
Svédország is követi a magyar példát
Ulf Kristersson hétfőn bejelentette , hogy a kormány átmenetileg, május 1. és szeptember 30. között az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó mértékét az európai uniós jogszabályokban meghatározott minimumszintre csökkenti. Az intézkedésnek köszönhetően a benzin ára 1 koronával (36 forint), míg a gázolaj ára 40 örevel (15 forint) lesz olcsóbb.
A jövedéki adó átmeneti csökkentése mellett Ulf Kristersson arról is beszélt, hogy megváltozik a lakossági áramtámogatások rendszere. A magas januári és februári energiaárak miatt a háztartások kiadásai meredekeden emelkedtek, így a döntéshozók ezzel próbálják kompenzálni a váratlan kiadásokat. A támogatás mértéke egy átlagos családi ház esetében havi 1000 és 2000 korona közé esik. Az intézkedések finanszírozására a kormány 4,7 milliárd koronát különített el.
A finnek kivárnak
Finnországban a 95-ös benzin literenkénti ára meghaladja a 2 eurót (780 forint) és elemzők szerint az iráni konfliktus elhúzódása az északi országban is további áremelkedésekhez vezethet. Ennek ellenére Petteri Orpo miniszterelnök hétfőn kijelentette, a kormány nem tervez állami intervenciót.
Még nincs ilyen terv az asztalon, és nem is fontolgatunk semmit. Figyelemmel kísérjük a helyzetet, elemzünk, és megfontoljuk a lépéseinket. Ez egy hirtelen kialakult válság, és reméljük, hogy gyorsan véget ér
− nyilatkozta Orpo az MTV-nek.
„Az árak gyors normalizálásbáan akkor sem reménykedhetünk, ha a háború hamarosan véget ér” – figyelmeztet Peter Lund, az Aalto Egyetem elemzője. A szakértő azt is hozzáteszi, hogy húsvétra a benzin ára elérheti a 2,5 eurós (975 forint) szintet, mivel a stratégiai tartalékok felszabadítása nem hozott enyhülést a piacokon.
„A nyugati országok stratégiai készleteinek felszabadítása valószínűleg nem lesz jelentős hatással az üzemanyagárakra. 400 millió hordó olajat szabadítottak fel, a világ olajfogyasztása pedig napi 100 millió hordó körül van” − zárja elemzését Lund.
