Itt a magyarázat: ezért nem mehet lejjebb a magyar kamat – nőtt az inflációs veszély
A Magyar Nemzeti Bank 2026. márciusi inflációs jelentése szerint a pénzromlás üteme 2025-ben még 4,4 százalék volt, majd 2026-ban 3,8 százalékra, 2027-ben 3,7 százalékra, 2028-ra pedig 3 százalékra mérséklődhet. Ez azt jelenti, hogy az infláció csak fokozatosan tér vissza a jegybanki cél közelébe.
Még évekig eltarthat a teljes stabilizálódás
A jegybanki előrejelzés alapján az infláció csökkenése elhúzódó folyamat lesz. Az MNB intézkedései 2028-ra elérhetővé teszik a 3 százalékos célt, de később érhetők el alacsonyabb inflációs szintek, mint amire decemberben számított az MNB. Azóta sok minden történt.
A publikált legyezőábra azt is mutatja, hogy az inflációs pálya körül jelentős bizonytalanság húzódik, vagyis a tényleges adatok a prognózisnál magasabban vagy alacsonyabban is alakulhatnak a következő években.
Gyenge bázis után jöhet a felpattanás
A gazdasági növekedés esetében 2025-ben még rendkívül visszafogott, 0,4 százalékos bővülést vár a jegybank, ami lényegében stagnálást jelent. Ezt követően azonban élénkülés következhet:
- 2026: 1,7 százalék
- 2027: 3,0 százalék
- 2028: 2,9 százalék
A számok alapján a gazdaság 2026-tól állhat vissza egy kiegyensúlyozottabb növekedési pályára, majd 2027-ben érheti el a dinamikusabb bővülést. Az idén az infláció magasabb, a növekedés gyengébb lehet a negyed éve jósoltnál.
Bizonytalan környezet, óvatos kilátások
A jegybank hangsúlyozza, hogy előrejelzéseit a 2026. március 19-ig rendelkezésre álló információk alapján készítette el, és endogén kamatpályával számolt. Ez azt jelenti, hogy a kamatkörnyezet a gazdasági folyamatokkal együtt alakul a modellben: az MNB cselekszik.
Összességében a jegybanki prognózis egy kettős folyamatot jelez: miközben az infláció lassan, de tartósan csökken, a gazdasági növekedés csak fokozatosan tér vissza. A következő évek így egyszerre szólhatnak a stabilizációról és az újraindulásról a magyar gazdaságban.
Decemberben még máshogy látta a jegybank
A decemberi inflációs jelentéshez képest a jegybank érdemben módosította pályáját: míg korábban 2026-ra 3,2 százalékos, 2027-re 3,3 százalékos inflációval számolt, addig a friss prognózis már 3,8, illetve 3,7 százalékot jelez, és csak 2028-ra érheti el tartósan a 3 százalékos szintet; ezzel párhuzamosan a gazdasági növekedés várakozása is visszafogottabb lett, 2026-ra 2,4 százalékról 1,7 százalékra csökkent, miközben 2025-ben 0,4, 2027-ben pedig 3,0 százalékos bővüléssel számol a jegybank, ami összességében lassabb dezinflációt és későbbre tolódó gazdasági helyreállást jelez.
Itt az MNB kamatdöntése: az iráni háború árnyékában üléseztek Varga Mihályék
Nem változtatott az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely a mai kamatdöntő ülésén 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot. Pedig egy hónappal ezelőtt még a piaci is kamatcsökentést várt , miután az infláció is az év elején tízéves mélypontjára süllyedt idehaza. Az iráni háború február végi kitörése óta azonban szinte minden a feje tetejére állt, az olajárak két héten keresztül folyamatosan 100 dollár felett voltak, miközben a forint rég látott volatilitást mutatott. A következő hetek nagy kérdése, hogy előállhat-e olyan helyzet, amelyben kamatemelésre kényszerül majd a jegybank.
