Aranytartalék: soha nem fordult még elő ilyen a modern történelemben – így áll most Magyarország a nemesfém vásárlásával
Románia aranytartaléka jelenleg mintegy 103,6 tonna, amely évek óta gyakorlatilag változatlan szinten áll. Ez a mennyiség a régióban továbbra is jelentősnek számít, ugyanakkor a növekedés hiánya miatt az ország pozíciója gyengült Közép- és Kelet-Európában.
A román aranykészlet sajátossága, hogy jelentős része nem az országban található. A mintegy 103 tonnás állományból körülbelül 60 tonnát – vagyis nagyjából 60 százalékot – a Bank of England londoni trezorjaiban őriznek. Ez történelmi és pénzügyi okokra vezethető vissza, ugyanakkor időről időre politikai vitákat is kivált Romániában.
Magyarország látványosan erősített aranyfronton
A régiós erőviszonyokat alapvetően változtatta meg, hogy hazánk az elmúlt években jelentősen növelte aranytartalékát. A Magyar Nemzeti Bank 2024-ben, alapításának centenáriumi évében Magyarország hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait figyelembe véve az aranytartalék 94,5 tonnáról 110 tonnára emeléséről döntött.
Ezzel Magyarország megelőzte Romániát:
- Magyarország: 110 tonna
- Románia: mintegy 103,6 tonna
Ez az első alkalom a modern történelemben, hogy Magyarország nagyobb aranytartalékkal rendelkezik, mint Románia.
A jegybank 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, állománya azonban nagymértékben ingadozott az évtizedek során. Az aranytartalék állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB legendás Aranyvonatán mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki a jegybank az ausztriai Spital am Pyhrnbe.
A háború után az aranytartalék visszakerült az országba, és fedezetként támogatta a magyar gazdaság stabilizációját és a pénzügyi konszolidációt a forint bevezetésekor. A rendszerváltás idején Magyarország aranytartaléka több lépcsőben minimális, mintegy 3,1 tonnás szintre csökkent. Az MNB hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat szem előtt tartva
- 2018-ban több mint tízszeresére, 31,5 tonnára növelte az aranytartalékot, majd
- 2021-ben megháromszorozta, 94,5 tonnára emelte az aranykészlet állományát.
Az aranytartalék jelenlegi 110 tonnára növelésével az MNB folytatta a 2018-ban megkezdett aranyvásárlási folyamatot a hosszú távú nemzetstratégiai célok elérése érdekében. A magyar aranytartalék ezzel rekordszintre emelkedett. A régiós jegybankok mezőnyében az aranytartalék növelésével Magyarország egy főre jutó aranytartaléka 0,32 unciáról 0,37 unciára emelkedik, így
a kelet-közép-európai régióban jelenleg hazánk rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal.
Ez a stratégia illeszkedik ahhoz a globális trendhez, amelyben a jegybankok ismét növelik aranytartalékaikat a pénzügyi stabilitás erősítése érdekében.
Miért fontos az arany?
A jegybanki aranytartalékok szerepe az elmúlt években ismét felértékelődött. Az arany:
- válságálló értékőrző,
- erősíti a befektetői bizalmat,
- csökkenti a devizakockázatot,
és geopolitikai bizonytalanság idején is stabil eszköznek számít.
Egy tonna arany értéke a jelenlegi árak mellett nagyjából 70-80 millió dollár körül alakul, ami jól mutatja, hogy akár néhány tonnás elmozdulás is milliárdos hatású.
Regionális átrendeződés
A magyar bővítés és a román stagnálás együtt azt eredményezte, hogy a régióban új sorrend alakult ki. Románia ugyan továbbra is jelentős aranytartalékkal rendelkezik, de a növekedési dinamika hiánya miatt elveszítette korábbi előnyét Magyarországgal szemben. A kérdés most az, hogy Bukarest követi-e a jegybanki aranyfelhalmozási trendet, vagy továbbra is a stabil, de változatlan tartalékszint mellett marad.
A világ legnagyobb aranytartalékával messze az Egyesült Államok rendelkezik, több mint 8100 tonnával, ezt követi Németország (3350 tonna), majd Olaszország és Franciaország (egyaránt 2400 tonna felett). A nagy gazdaságok mellett az elmúlt években különösen
- Kína
- és Oroszország
növelte gyorsan a készleteit, miközben Európában is megmaradt az arany kiemelt szerepe a jegybanki tartalékokban.
Bár 2025-ben a jegybanki vásárlások volumene mérséklődött, így is kiemelkedően magas maradt: összesen mintegy 860 tonna aranyat vettek a világ jegybankjai, ami jóval meghaladja a korábbi évtized átlagát. A legnagyobb vevő Lengyelország volt, amely önmagában mintegy 80 tonna feletti mennyiséget halmozott fel, de jelentős vásárló maradt Kazahsztán és Brazília is. Érdekesség, hogy a globális aranykereslet 2025-ben történelmi rekordot döntött, meghaladta az 5000 tonnát, miközben az árfolyam is csúcsokat döntött – ez tovább erősítette a jegybankok aranyra váltási stratégiáját.
