Európa nézni se bírja: új, gigantikus gázvezetéket építenének Oroszországból Kínába, 45 milliárd köbmétert szállítana – máris bukik az egész?

A kazah energiaügyi minisztérium továbbra is egyeztetéseket folytat egy Oroszországból Kínába tartó, Kazahsztánon áthaladó tranzitgázvezeték megépítéséről – közölte a tárca az Interfax orosz hírügynökséggel.

Grandiózus gázvezetéket képzeltek el Oroszországból Kazahsztánon át Kínába

„A gázszállítási útvonalak fejlesztésének kérdéseit – beleértve az Oroszország–Kazahsztán–Kína irányt is – jelenleg vizsgáljuk. Az érintett felekkel folytatott egyeztetések folyamatosak” – írta a minisztérium a megkeresésre válaszolva.

A tárca közlése szerint az Ishim–Asztana gázvezeték projektjén is dolgoznak. „A projekt műszaki és gazdasági paramétereit az orosz féllel közösen vizsgáljuk, és a megvalósítás feltételeiről is tárgyalások zajlanak” – tették hozzá.

Korábban kazah médiában arról számoltak be, hogy az Oroszország–Kazahsztán–Kína gázvezeték projektje nagy valószínűséggel meghiúsulhat, mivel a Gazprom és a kínai CNPC megállapodást kötött a Szibéria Ereje 2. vezeték és egy Mongólián keresztül haladó tranzitvezeték megépítéséről.

A kazah energiaügyi minisztérium ugyanakkor abban bízott, hogy a projekt által az ország északkeleti régióinak gázinfrastruktúrája is fejlődhet. Kazahsztán oroszországi nagykövete, Dauren Abajev korábban azt mondta, hogy 

A kazah kormány és a Gazprom 2023-ban stratégiai együttműködési megállapodást írt alá, amely a földgáz ellátásában, szállításában és feldolgozásában, valamint a kutatásban és kitermelésben való együttműködés erősítését célozza. A felek egy olyan gázvezeték-infrastruktúra kiépítéséről tárgyaltak, amely évente 45 milliárd köbméter gázt szállíthatna: ebből 10 milliárd köbméter Kazahsztán északkeleti régióinak ellátását szolgálná, míg 35 milliárd köbmétert Kínába exportálnának.

Később, 2025 októberében a Gazprom és Kazahsztán újabb memorandumot írt alá egy Oroszországból Kazahsztánba vezető új főgázvezeték megépítéséről. A Kazahsztán északi és északkeleti régióit ellátó főgázvezeték már bekerült Oroszország szövetségi közlekedési infrastruktúrára vonatkozó tervezési programjába is. A tervezett szállítási kapacitás évi 10 milliárd köbméter, a kompresszorállomás teljesítménye pedig 50 megawatt.

Kína döntött, az elnök bejelentette: új energiarendszert épít az iráni háború miatt – így váltja ki az olajat és a gázt

Hszi Csin-ping az új energiarendszer tervezésének és kiépítésének felgyorsítására szólított fel a kínai energiaellátás biztonságának erősítése érdekében. A kínai elnök hangsúlyozta, hogy az ország energiapolitikájának egyszerre kell biztosítania az ellátás stabilitását és a gazdasági fejlődést, miközben elő kell mozdítani a tiszta és alacsony szén-dioxid-kibocsátású átállást – jelentette hétfőn a kínai állami média, amiről a Világgazdaság is beszámolt. 

Hszi kiemelte a vízenergia fejlesztésének és az ökológiai védelemnek a fontosságát, valamint a nukleáris energia biztonságos és rendezett bővítésére szólított fel.

A kínai vezetés mélyrehatóan elemezte a globális energiapiaci trendeket, és ennek alapján mozdítja elő az új energiabiztonsági stratégia megvalósítását.

Bejelentkezett egy új olajhatalom Magyarországhoz és a Molhoz: csak kérni kell, és küldik a szállítmányt – a horvátoknak kell átengedniük az Adria vezetéken

A KazMunayGas (KMG) 2025-ben egy próbaszállítmány kazah olajat juttatott el Magyarországra. A 2026-os szállítások a Mol igényeitől, valamint a KMG csoport számára fennálló kereskedelmi feltételektől függenek.

Az olajvállalat emlékeztetett arra, hogy korábban keretmegállapodást kötöttek a Mollal az olajszállításokról, amelynek alapján a szállítások a magyar fél kérésére történnek. A kazah cég azt is közölte, hogy tavaly augusztusban érkezett az első olajszállítmányuk Magyarországra Horvátországon keresztül, és 85 ezer tonnát tett ki.

A kazahok úgynevezett CPC olajat küldtek, amely egyike annak a 14 kőolajfajtának, amelyet a Mol már tesztelt a Pozsonyi Finomítóban is, és ezt a típust rendszeresen importálja is a régióba.