Kína döntött, az elnök bejelentette: új energiarendszert épít az iráni háború miatt – így váltja ki az olajat és a gázt
A kínai elnök az új energiarendszer fejlesztésének felgyorsítását sürgette – jelentette hétfőn a kínai állami média.
Egészen pontosan az történt, hogy Hszi Csin-ping az új energiarendszer tervezésének és kiépítésének felgyorsítására szólított fel a kínai energiaellátás biztonságának erősítése érdekében. A kínai elnök hangsúlyozta, hogy az ország energiapolitikájának egyszerre kell biztosítania
- az ellátás stabilitását és a gazdasági fejlődést,
- miközben elő kell mozdítani a tiszta és alacsony szén-dioxid-kibocsátású átállást.
A beszámolók szerint
Hszi kiemelte a vízenergia fejlesztésének és az ökológiai védelemnek a fontosságát, valamint a nukleáris energia biztonságos és rendezett bővítésére szólított fel.
A CCTV kínai állami televízió szerint a kínai vezetés mélyrehatóan elemezte a globális energiapiaci trendeket, és ennek alapján mozdítja elő az új energiabiztonsági stratégia megvalósítását.
Kína új energiarendszert épít
Hszi beszédében kitért arra is, hogy a szénalapú energiatermelés továbbra is az energiarendszer alapját képezi, ugyanakkor hangsúlyozta a megújuló energiaforrások – különösen a szél- és napenergia – fejlesztésének jelentőségét.
Kína a világ legnagyobb szénfelhasználója, de az elmúlt években jelentős beruházásokat hajtott végre a megújuló energiák területén. Az állami média szerint egy zöldebb, diverzifikáltabb energiarendszer erősítheti az ország energiaellátásának biztonságát és gazdasági növekedését.
A Tibeti-fennsík keleti peremén a közelmúltban megkezdődött egy nagyszabású vízerőmű építése, valamint egy magashegyi naphőerőmű kivitelezése is, amelyet a China General Nuclear Power Group indított el.
Az, hogy Hszi Csin-ping felgyorsítja az új energiarendszer kiépítését, egyértelműen az iráni háború okozta sokk hatása.
„A párt központi bizottsága mélyrehatóan átlátta a globális energiafejlesztési trendeket, és az új energiabiztonsági stratégia elmélyítésével jelentős döntéseket hozott” – idézte a kínai elnököt a CNBC.
Elemzők rámutattak, hogy Kína viszonylag kedvezőbb helyzetben van a magasabb olajárak elviseléséhez. Energiamixének több mint felét a szén teszi ki, bőséges olajtartalékokkal rendelkezik, a Hormuzi-szoroson keresztül érkező import pedig a teljes energiafelhasználásának mindössze körülbelül 5 százalékát teszi ki.
Érdekes egyébként összevetni a kínai reakciót, annak gyorsaságát az európaival. Miközben az Európai Uniót jóval masszívabban sújtja az energiaválság, amelynek a neheze még csak most jön, mindössze addig jutott el, hogy felszólította a lakosságot: tankoljon kevesebbet és inkább dolgozzon otthonról.
Eközben Kína már meg is hirdette az új stratégiát.
A Covid visszatér – pont úgy fog festeni az életünk egy új energiaválságban: az EU már kijelölte az utat
Üres utcák, boltok, benzinkutak és repterek, otthonmunka. A Covid idejéből erre emlékszünk, és ehhez hasonló állapotot idéznek fel Brüsszel megoldási javaslatai az energiaválságra, amire pont úgy nem készült fel, mint annak idején a világjárványra. Sőt, rá is tett.
