Atomenergia nélkül maradt Németország: egyre nagyobb mennyiségben importál francia áramot
Az utolsó német atomerőművek 2023-as leállítása óta Németország nettó áramimportőrré vált, és a Szövetségi Hálózati Ügynökség (Bundesnetzagentur) legfrissebb adatai szerint a szomszédos Franciaországból érkező atomenergia szerepe folyamatosan nő – írja a Frankfurter Rundschau.
A határokon átnyúló áramkereskedelem kulcsfontosságú az európai villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásában. Míg korábban Németország nettó exportőr volt, a 2024-es adatok szerint az export mintegy 10 százalékkal csökkent az előző évhez képest, és 35,1 terawattórára esett vissza.
2025-ben azonban ismét emelkedett, elérve a 43,1 terawattórát. Ezzel párhuzamosan az import 2023-ról 2024-re 23,2 százalékkal nőtt, és elérte a 66,8 terawattórát, majd 2025-ben enyhén 65 terawattóra alá mérséklődött. Az importált áram jelentős része – 14,3 terawattóra – atomerőművekből származott, ami az összes behozatal legnagyobb részét tette ki.
Ezt a vízerőművek követték 12,8 terawattórával. Franciaország messze a legnagyobb szállító: 2025-ben mintegy 9,5 terawattóra atomenergiát adott el Németországnak, míg Belgium 1,6, Svájc 1,3, Svédország 0,8, Csehország pedig 0,7 terawattórát biztosított. Az utolsó négy hónapban a francia atomimport 3,9 terawattórára emelkedett az egy évvel korábbi 3,1 terawattóráról, ami jól mutatja a tendencia erősödését.
A német hálózatüzemeltetők nem csupán kereskedelmi alapon vásárolnak francia atomáramot.
A változó szél- és napenergia-termelés miatt időnként csökkentik a külföldi atomerőművek teljesítményét, ha túl sok megújuló áram áramlik a hálózatba. Máskor viszont kifejezetten kérik a francia üzemeltetőket, hogy növeljék a termelést, ha a megújulók váratlanul kevesebbet termelnek. Így az atomenergia segít kiegyensúlyozni a német rendszer ingadozásait.
Franciaország mindeközben tovább erősíti atomprogramját: 2038-tól hat új atomerőmű építését tervezi, további nyolc lehetőségével, és a meglévő 57 blokk üzemidejét akár 60 évre is meghosszabbíthatja. A Bundesnetzagentur adatai egyértelműen rámutatnak: a német energiarendszer az atomerőművek hazai leállítása után egyre inkább függ a francia atomenergiától, hogy megbirkózzon a megújuló források okozta hálózati kihívásokkal.
Máshol is atomerőműveket építenek
Oroszország és Vietnám kormányközi megállapodást írt alá a Ninh Thuan–1 atomerőmű megépítéséről, ezzel újabb lépést téve Hanoi régóta dédelgetett nukleárisenergia-programjának felélesztése felé.
A Roszatom orosz állami atomenergia-vállalat közleménye szerint a 2400 megawattos kapacitású erőmű Vietnám első atomerőműve lesz, és az orosz fél a modern VVER–1200 típusú reaktorokat kínálja hozzá. Referenciaként a Leningrádi Atomerőmű–2 (első és második blokkja) szolgál.
A megállapodás részletesen rögzíti az együttműködés feltételeit, a főbb területeket és a jogi kereteket, amelyek – a Roszatom szerint – hosszú évtizedekre meghatározzák majd az orosz–vietnámi nukleáris együttműködést. A projekt újraindítása nem új keletű: Vietnám már 2010-ben szerződött a Roszatommal a Ninh Thuan–1 építésére, ám 2016-ban biztonsági és költségvetési aggályok miatt felfüggesztette a tervet.
A közelmúltban azonban – miután a japán partner kivonult – Hanoi újra elővette az elképzelést.
2025 májusában a felek már jelezték, hogy hamarosan aláírják a kormányközi egyezményt, és a Roszatom egy 2030-ig tartó ütemtervet is elfogadott a vietnámi polgári atomenergia-ipar fejlesztésére. A legutóbbi fordulóban Mihail Misusztyin orosz és Pham Minh Chinh vietnámi miniszterelnök márciusban folytatott tárgyalásokat, és végül megszületett az aláírás.
A vietnámi kormányfő moszkvai látogatásán egyéb energiaipari és kereskedelmi megállapodásokat is terveznek aláírni. A Ninh Thuan–1 projekt Vietnám energiaellátásának diverzifikálását szolgálja, miközben az ország igyekszik csökkenteni a szénfüggőségét és lépést tartani a növekvő áramigénnyel. A megvalósítás azonban még számos technikai, finanszírozási és szabályozási kérdést vet fel a következő években.
Új szint az iráni háborúban: találat érte az egyetlen atomerőművet – igazuk volt az oroszoknak, hogy otthagyták
Találat érte Irán egyetlen működő atomerőművét, a déli Busehrben lévő létesítményt. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint nem keletkezett kár, és sérülés sem történt. Rafael Grossi főigazgató ismét nukleáris baleset kockázatára figyelmeztetett, és felszólította az iráni háborúban részt vevőket, hogy gyakoroljanak önmérsékletet.
