Remek hír érkezett az iráni háború miatt kialakult energiaválságról – hamarabb véget érhet, mint korábban gondolták, de minden a Hormuzi-szoros újranyitásától függ
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKuvait az olajtermelésének közel 70 százalékát 6-8 héten belül helyre tudná állítani a Hormuzi-szoros újranyitása után. A fennmaradó 30 százalék helyreállítása további nagyjából egy hónapot venne igénybe – mondta szerdán Shaikh Khaled Ahmad Al-Sabah, a Kuwait Petroleum Company (KPC) nemzetközi marketingért felelős ügyvezető igazgatója az S&P Global Energy közel-keleti kőolaj- és gázkonferenciáján.
A Reuters tudósítása szerint az is elhangzott, hogy a kuvaiti termelés helyreállítása rövidebb idő alatt megtörténhet, mint amiről korábban elemzők írtak. Philippe Khoury, az Abu Dhabi National Oil Company (ADNOC) értékesítésért és kereskedésért felelős ügyvezető alelnöke kedden azt mondta, hogy a szoroson átmenő teljes forgalom akár 2027 közepére állhat vissza a háború előtti szintre. Toril Bosoni, a Nemzetközi Energiaügynökség olajpiaci vezetője szerint a helyreállás a legkedvezőbb esetben is 6-8 hónapot vehet igénybe mostantól számítva, ha sikerül megállapodásra jutni.
Al-Sabah külön közölte, hogy
a KPC nagyjából 2-3 hét alatt tudná visszaállítani finomítói kibocsátását a normál szintre.
Elmondása szerint a KPC finomítói kapacitása napi mintegy 1,4 millió hordó.
Bader Nooruddin, a Vitol Bahrain kutatási vezetője szerdán azt jósolta, hogy
a Perzsa-öböl menti finomítók 40-60 napon belül kapacitásuk mintegy 90-95 százalékára pöröghetnek fel.
A közel-keleti finomítók már most az energiaválság utáni időszakra készülnek
Al-Sabah szerint Kuvait „baráti országokkal” tárgyal lehetséges vezetékprojektek ügyében. Szerinte a válság arra is rávilágított, hogy Kuvaitnak nagyobb tárolókapacitásra van szüksége.
Mikael Berthod, az osztrák OMV olajtársaság vezérigazgatója a konferencián azt mondta, hogy a közel-keleti finomítóknak kereskedelmileg rugalmasabbá kell válniuk, és a következő két-három évben vezetékekbe és tárolókba kell beruházniuk. Hozzátette, hogy a jövőbeli ellátási sokkok kezeléséhez erősebb partnerségekre is szükségük lesz.
Rövid távon az ADNOC az olajkereslet megugrására számít a készletek újjáépítése miatt, majd stabil helyreállásra, ahogy az árak normalizálódnak
– mondta Fatema Bin Saleem Al Teneiji, az üzleti transzformációért felelős alelnök.
Mindenesetre szerdán úgy látszott, hogy távolodik a Hormuzi-szoros megnyitásának az esélye, és a tűzszünet sorsa is kérdéses. Az olajárak ismét átléphetik a százdolláros lélektani határt. A Világgazdaság elemzése szerint bár egyelőre az olajárak a Hormuzi-szoros több mint három hónapos lezárása ellenére is viszonylag alacsonyak maradtak, szerda reggel már zsinórban harmadik napja emelkedtek, miután a múlt heti, közelgő amerikai–iráni megállapodásról szóló hírek tévesnek bizonyultak, nem először a konfliktus során.
Az USA ismét nekifut a Hormuzi-szoros felszabadításának – ezúttal kevesebb felhajtással, de sokkal hatékonyabban
Új taktikával próbálja biztosítani a kereskedelmi hajóforgalom biztonságát a Hormuzi-szorosban az Egyesült Államok – írta meg a Világgazdaság szerdán a Bloomberg értesülése nyomán.
Eszerint Washington a korábban nyíltan meghirdetett katonai kíséret helyett most diszkréten működik együtt a hajózási társaságokkal, hogy elkerüljék az iráni támadásokat és aknákat a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalán.
A stratégiaváltást követően a hajók egy része az Ománhoz közelebb eső déli útvonalat használja, miközben bizonyos esetekben kikapcsolják az automatikus helymeghatározó jeladóikat is.
Az amerikai hadsereg szükség esetén támogatást nyújt, de hivatalosan nem kíséri a kereskedelmi hajókat.
Az új megközelítés jelentős eltérést mutat Donald Trump májusban bejelentett, majd később visszavont tervétől. Az úgynevezett Project Freedom keretében az amerikai haditengerészet nyíltan biztosított volna védelmet a kereskedelmi hajók számára.
A mostani műveletnek nincs hivatalos neve, és a Fehér Ház sem kommunikál részletesen róla.
Nem csak az olaj miatt aggódik a világ: az élelmiszer-ellátás alapjai is veszélybe kerültek a Hormuzi-szorosban – globálisan alakulhat át a mezőgazdaság
A világ figyelme az olajpiacra szegeződött, amikor lezárták a Hormuzi-szorost, ám hamar kiderült, hogy a mezőgazdaság is súlyos veszélybe került. A műtrágyaellátás akadozása akár élelmiszerhiányhoz és újabb áremelkedésekhez vezethet.
