Egyre erősebb a deflációs nyomás Kínában, a piacok reménykedve figyelik a mai kínai-amerikai tárgyalásokat
Kína májusi exportnövekedése háromhavi mélypontra lassult, mivel az Egyesült Államok vámjai súlyosan érintették a szállítmányokat. A termelői árak deflációja két éve nem látott mélységbe süllyedt, tovább növelve a nyomást a világ második legnagyobb gazdaságára mind belső, mind külső fronton. Az egyre fenyegetőbb kínai defláció árnyékában a befektetők reménykedve várják a mai kínai–amerikai vámtárgyalásokat – írja a Reuters.
A kínai vámhivatal hétfőn közzétett adatai szerint az export értékben kifejezett éves növekedése májusban 4,8 százalék volt, ami lassulás az áprilisi 8,1 százalékos ugráshoz képest, és elmaradt a Reuters felmérésében várt 5,0 százalék növekedéstől is — annak ellenére, hogy az Egyesült Államok április elején életbe lépett vámcsökkentései enyhítették a kínai termékeket sújtó terheket.
Vámtárgyalásokban bízva
- Az import éves összevetésben 3,4 százalékkal csökkent, ami éles visszaesést jelent
- az áprilisi 0,2 százalék mérséklődéshez képest, és rosszabb eredmény a Reuters felmérésében várt 0,9 százalék csökkenéshez képest.
- Az export márciusban és áprilisban éves szinten 12,4 százalékkal, illetve 8,1 százalékkal ugrott meg, mivel a gyárak igyekeztek felgyorsítani szállítmányaikat az Egyesült Államokba és más külföldi piacokra, hogy megelőzzék Donald Trump amerikai elnök Kínát és más országokat sújtó jelentős vámjait.
Májusban a kínai exportőrök némileg fellélegeztek, miután Peking és Washington megállapodott a legtöbb vám felfüggesztéséről 90 napra, azonban a világ két legnagyobb gazdasága közötti feszültségek továbbra is erősek. A tárgyalások jelenleg is folynak olyan kérdésekről, mint Kína ritkaföldfém-exportjának korlátozása vagy Tajvan helyzete.
Kínai és amerikai kereskedelmi képviselők hétfőn Londonban találkoznak, hogy folytassák a tárgyalásokat, miután csütörtökön telefonbeszélgetést folytattak a két ország vezetői.
- Kína májusi külkereskedelmi többlete 103,2 milliárd dollár volt,
- az előző havi 96,18 milliárd dollár után.
Peking májusban számos monetáris ösztönző intézkedést vezetett be, többek között csökkentette a hitelkamatokat, valamint elindított egy 500 milliárd jüanos hitelprogramot az idősellátás és a szolgáltatások igénybevételének támogatására.
Ezek az intézkedések célja, hogy enyhítsék a kereskedelmi háború gazdaságra gyakorolt hatását, különösen mivel a kínai gazdaság az exportnak köszönhetően tudott talpra állni a járvány okozta sokkból és a hosszan elhúzódó ingatlanpiaci válságból.
Egyre fenyegetőbb veszély a kínai defláció
Az Országos Statisztikai Hivatal ugyanazon a napon közzétett termelői és fogyasztói árindex adatai szerint a deflációs nyomás májusban tovább fokozódott.
- A termelői árindex májusban 3,3 százalékkal csökkent éves összevetésben,
- az áprilisi 2,7 százalék csökkenést követően, ami 22 hónapja a legnagyobb visszaesést jelenti.
- Eközben a fogyasztói árak is tovább estek: májusban 0,1 százalék éves csökkenést regisztráltak.
A gyáripari aktivitás lassulása szintén rávilágít az amerikai vámok hatására a világ legnagyobb gyártóbázisára, ami visszafogja a szolgáltatási szektor növekedési lendületét is, miközben továbbra is bizonytalan a kínai–amerikai kereskedelmi tárgyalások kimenetele.
Az egész világnak rossz a kínai defláció
A kínai defláció – vagyis az árak általános és tartós csökkenése – nemcsak Kínára, hanem a világgazdaság egészére nézve is komoly veszélyeket hordoz. Kína a világ egyik legnagyobb fogyasztója és importőre. Ha a defláció miatt a kínai fogyasztók és vállalatok visszafogják költéseiket, az
- globális keresletcsökkenést eredményezhet, ugyanis az ázsiai óriás kevesebb nyersanyagot és energiát importál, ami rossz hír például Ausztráliának, Afrikának, és Latin-Amerikának.
- Kisebb lesz a kereslet nyugati luxuscikkek, gépek, autók iránt,
- csökkennek a technológiai és ipari termékek eladásai.
A defláció miatt a kínai cégek az alacsonyabb belföldi árak és kereslet miatt külföldre irányítják a termékeiket, olcsóbban exportálva azokat. Ez globális árnyomást okozhat:
- más országok gyártói nehezebben tudnak versenyezni az olcsó kínai termékekkel,
- nő a nyomás a profitmarzsokon, különösen a fejlődő országokban,
- valamint egyes ágazatokban, például az acéliparban,vagy az elektronikában túltermelési válság alakulhat ki.
Sziget Fesztivál: részvénycsomagokkal stabilizálnák a cég helyzetét – a korán érkezők kevesebbet fizetnek, egy rég várt felújítást is bejelentettek
