Külön alku 50 millió fölött
A fix ajánlatok során létrejött fix ügyletekre is jelentési kötelezettséget írt elő az Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a tőzsde számára. A BÉT-nek naponta jelentenie kell az ügyletek jellemzőit, a részt vevő feleket, az értékpapír-mennyiséget, árat, a kötés és a teljesítés időpontját.
Fix ajánlat 50 millió forint fölött tehető, az ügylet maga tulajdonképpen blokk-kötés. Direkt ügyletről van szó, ahol a kezdeményező fél meghatározhatja, kivel akar kötni, és a felek megállapodnak az árban. A fix ügyletek értelme elsősorban az, hogy a nagy stokkokat nem a piacra öntik rá, az üzletelő felek a teljes mennyiséget ugyanazon az áron adják-veszik, és a nagy tétel nem bolondítja meg a piaci árakat sem. A BÉT forgalmának egyébként csak elhanyagolhatóan kis részét -- mintegy öt százalékát -- teszik ki a fix kötések, ezzel az eszközzel főként a külföldi intézményi befektetők élnek, akik több százmillió forintos csomagokkal kereskednek.
A piacon a határozat megjelenését követően az a vélekedés terjedt el, hogy a felügyeleti határozat a közelmúlt két nagy kötésére adott válasz. A PSZÁF ötmilliós bírsággal sújtotta az ominózus Mol-kötésért a Cashline-t, a TVK-ügyletért pedig a CA IB-t büntette kétmillióra.
Gulácsy Ferenc, a PSZÁF szóvivője ugyanakkor elmondta: a felügyeleti intézkedéseket csak kivételes esetben motiválják konkrét piaci lépések, a most előírt jelentési kötelezettség a PSZÁF munkájának hatékonyságát növeli.
Jelenteni kell a fix ügyleteket Másnap reggelig kell jelentenie a tőzsdének a fix ügyleteket a pénzügyi felügyeletnek. A PSZÁF határozatát a piac szerint a közelmúlt két "gigakötése" indokolta, a felügyelet szerint viszont az általános hatékonyságnövelés. Munkatársunktól-->
