Senki nem vette észre: Oroszország felfedezte az új olajat, egyből 200 milliárd dollárt csinált belőle – a fél világ sorban áll érte Putyinnál

A Kreml számára az atomenergia különösen értékes, mert egy atomerőmű építése évtizedes kapcsolatot jelent. A beruházás előkészítése, a finanszírozás, az üzemanyag-ellátás, a karbantartás, a szakemberképzés és a későbbi korszerűsítések mind hosszú távon kötik az adott országot a beszállítóhoz. Kirill Sztrelnyikov, a RIA újságírója számolt be az új projektekről.

Bangladesi beruházás orosz állami hitelből 

A Roszatom április végén kezdte meg a friss nukleáris üzemanyag betöltését a ruppuri atomerőmű első blokkjába, amely az ország első atomerőműve lesz. A kétblokkos létesítmény teljes kapacitása 2400 megawatt, a beruházás értékét körülbelül 13 milliárd dollárra, vagyis nagyjából 3900 milliárd forintra teszik, és 

Banglades szempontjából a projekt nem geopolitikai gesztus, hanem nagyon is gyakorlati energiapolitikai döntés. Az ország áramigénye gyorsan nő, miközben az importált földgáz és olaj ára erősen függ a nemzetközi válságoktól. Egy atomerőmű ezzel szemben nagy mennyiségű, folyamatosan rendelkezésre álló áramot tud termelni, ráadásul a fűtőanyag költsége jóval kisebb részt képvisel az áramtermelés teljes költségében, mint a fosszilis erőműveknél.

Banglades és Moszkva régen nem volt ilyen jóban

A Roszatom számára a ruppuri projekt referenciaüzlet is. Ha Bangladesben sikerül üzembe állítani az első blokkot, az erős érv lehet más fejlődő országok felé is, amelyek egyszerre keresnek stabil áramellátást, ipari fejlesztést és kiszámíthatóbb energiaárakat. Ezért figyeli a piac a törökországi Akkuyu atomerőművet is, amely Törökország első nukleáris erőműve lesz, és ahol a Roszatom nemcsak 

• kivitelező, 

hanem

• befektető, 
• tulajdonos 
• és üzemeltető is.

Az akkuyui projekt különösen fontos, mert az orosz fél itt az úgynevezett építés-tulajdonlás-üzemeltetés modellt alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy a Roszatom nem csupán eladja a technológiát, hanem hosszú távon is benne marad az üzletben. 

Európa szankciói nem döntötték romba az üzletet

Az Akkuyu-projektben a nyugati szankciók jelentős késedelmet okoztak, amikor a Siemenshez kötődő berendezések szállítása elakadt. A Roszatom később azt közölte, hogy a problémát alternatív beszállítással kezelték, és jogi lépéseket is kilátásba helyezett. Ez rávilágít az orosz nukleáris export sérülékenységére, azonban egyúttal alkalmazkodóképességére is, hiszen a technológiai láncokban továbbra is vannak nyugati elemek, miközben 

A globális háttér is kedvez az atomenergia újbóli előretörésének. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a világ villamosenergia-igénye az évtized végéig évi több mint 3,5 százalékkal nőhet, miközben az adatközpontok, az elektromos autók, az ipari villamosítás és a légkondicionálás mind egyre több áramot igényelnek. Az AP összefoglalója szerint világszerte több mint 400 reaktor működik, és körülbelül 70 áll építés alatt.

A Roszatom teljes csomagot kínál

A Roszatom egyben ajánlja fel a tervezést, építést, finanszírozást, fűtőanyagot, üzemeltetési tudást és képzést. Hátránya viszont, hogy orosz állami vállalatként minden projektje geopolitikai kérdéssé válik. Egy Roszatom-szerződés nemcsak energetikai beruházás, hanem hosszú távú függési viszony is lehet, amit különösen

Magyarországon a paksi bővítés szintén a Roszatomhoz kötődik, és a projekt finanszírozása, ütemezése, költsége és geopolitikai kockázata évek óta vita tárgya. A magyar energiapolitika szempontjából az atomenergia fontos alap-termelőkapacitás, de az is világos, hogy az orosz technológiára épülő beruházások ma már nem választhatók el az európai biztonságpolitikai környezettől.

Az „új olaj” az atomenergia

Az atomenergia nem úgy hoz pénzt Oroszországnak, mint a kőolaj, amelyet kitermelnek, hajóra raknak, majd eladnak. A nukleáris export lassabb, bonyolultabb és politikailag érzékenyebb üzlet, viszont sokkal hosszabb időre szól. Egy-egy atomerőmű akár hatvan évig is működhet, és az élettartam meghosszabbításával ez még tovább nyúlhat.