Az állampapírok állománya piaci értéken 6,8 százalékkal nőtt 2000 harmadik negyedévében, így megközelítette a 5000 milliárd forintot. Az MNB jelentése kiemeli, hogy az egyes szektorok súlya csak kismértékben változott, így tovább tartott a forgalomban lévő állampapírok tulajdonosi megoszlására jellemző stabilizálódási folyamat.
A növekedés egyébként leginkább az MNB-kötvényeknek köszönhető. Ezek 477 milliárd forintos értéke több mint kétszerese a június véginek. Különösen szembetűnő a befektetési alapok aktivitása, amelyeknél 108-ról 266 milliárd forintra emelkedett a jegybanki papírok piaci értéke.
Az államkötvényeknél 100 milliárdos volt a bővülés, amelyet főleg a hitelintézetek, a külföldiek, valamint a biztosítók és pénztárak vásárlásai generáltak. A befektetési alapoknál jelentős, 82 milliárd forintos volt a kötvényállomány mérséklődése. A jelenség mögött minden bizonnyal a magas piaci hozamok miatti portfólióátrendezés áll, vagyis az alapok rövidítették eszközeik átlagos hátralévő futamidejét. A kincstárjegyek piaci értéke 21 milliárd forinttal mérséklődött, 1382 milliárdra.
Az állampapírok tulajdonosi szektorok szerinti megoszlásában nem voltak nagyságrendi változások. A külföldiek aránya 0,3 százalékkal emelkedett, így 13,9 százalékos súllyal megközelítették az első negyedévben jellemző 14 százalék körüli mértéket. Jelentősebb változás történt az MNB-nél, amelynek tulajdonosi aránya 0,8 százalékot csökkent, 8 százalék alá. A háztartások kezén lévő állampapírok piaci értéke mindössze 3,8 milliárd forinttal emelkedett, így a szektorok közötti megoszlásban a lakosság súlya 0,9 százalékkal esett, 15,7-re.
A lakosság nettó tőzsdei részvényvásárlásra viszont -- kihasználva az egyre alacsonyabb árfolyamokat -- 25 milliárd forintot költött, ami 80 százalékkal magasabb az előző negyedévi adatnál. Mindez a részvények tőzsdei kapitalizációjának 10 százalékos csökkenése mellett ment végbe.
Ennek megfelelően a piaci értéken számolt, tőzsdén jegyzett részvények 7,9 százaléka volt a háztartásoknál, amivel valamennyi szektor között a legnagyobb emelkedést érték el a júniusi 6,6 százalék után. Az első negyedéves 80 százalék feletti csúcsot követően viszont szembetűnő a nem rezidens (külföldi) befektetők súlyának további mérséklődése. Szeptember végén 73,7 százalékos volt az arányuk, ami kerek 4 százalékos csökkenés az elmúlt három hónapban. Az esés 90 százalékban árfolyamveszteségre vezethető vissza, a 10 százalék viszont a piacon egyértelműen érezhető menekülésre a magyar tőzsdéről.
A befektetési jegyek nem produkáltak kiugró időszakot, júliustól szeptemberig mindössze 4,7 százalékkal lett több az összesített nettó eszközérték.