BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

"Magyarok bejövetele" a részvénypiacon

A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlásáról kiadott harmadik negyedéves jelentése szerint az állampapírpiacon a szektorok közötti arányok a korábbi szinten stabilizálódtak. A háztartások 25 milliárd forintos nettó tőzsei részvényvásárlása viszont 80 százalékos bővülés az előző negyedévhez képest, a külföldiek pedig továbbra is menekültek a BÉT-ről.

Az állampapírok állománya piaci értéken 6,8 százalékkal nőtt 2000 harmadik negyedévében, így megközelítette a 5000 milliárd forintot. Az MNB jelentése kiemeli, hogy az egyes szektorok súlya csak kismértékben változott, így tovább tartott a forgalomban lévő állampapírok tulajdonosi megoszlására jellemző stabilizálódási folyamat.
A növekedés egyébként leginkább az MNB-kötvényeknek köszönhető. Ezek 477 milliárd forintos értéke több mint kétszerese a június véginek. Különösen szembetűnő a befektetési alapok aktivitása, amelyeknél 108-ról 266 milliárd forintra emelkedett a jegybanki papírok piaci értéke.
Az államkötvényeknél 100 milliárdos volt a bővülés, amelyet főleg a hitelintézetek, a külföldiek, valamint a biztosítók és pénztárak vásárlásai generáltak. A befektetési alapoknál jelentős, 82 milliárd forintos volt a kötvényállomány mérséklődése. A jelenség mögött minden bizonnyal a magas piaci hozamok miatti portfólióátrendezés áll, vagyis az alapok rövidítették eszközeik átlagos hátralévő futamidejét. A kincstárjegyek piaci értéke 21 milliárd forinttal mérséklődött, 1382 milliárdra.
Az állampapírok tulajdonosi szektorok szerinti megoszlásában nem voltak nagyságrendi változások. A külföldiek aránya 0,3 százalékkal emelkedett, így 13,9 százalékos súllyal megközelítették az első negyedévben jellemző 14 százalék körüli mértéket. Jelentősebb változás történt az MNB-nél, amelynek tulajdonosi aránya 0,8 százalékot csökkent, 8 százalék alá. A háztartások kezén lévő állampapírok piaci értéke mindössze 3,8 milliárd forinttal emelkedett, így a szektorok közötti megoszlásban a lakosság súlya 0,9 százalékkal esett, 15,7-re.
A lakosság nettó tőzsdei részvényvásárlásra viszont -- kihasználva az egyre alacsonyabb árfolyamokat -- 25 milliárd forintot költött, ami 80 százalékkal magasabb az előző negyedévi adatnál. Mindez a részvények tőzsdei kapitalizációjának 10 százalékos csökkenése mellett ment végbe.
Ennek megfelelően a piaci értéken számolt, tőzsdén jegyzett részvények 7,9 százaléka volt a háztartásoknál, amivel valamennyi szektor között a legnagyobb emelkedést érték el a júniusi 6,6 százalék után. Az első negyedéves 80 százalék feletti csúcsot követően viszont szembetűnő a nem rezidens (külföldi) befektetők súlyának további mérséklődése. Szeptember végén 73,7 százalékos volt az arányuk, ami kerek 4 százalékos csökkenés az elmúlt három hónapban. Az esés 90 százalékban árfolyamveszteségre vezethető vissza, a 10 százalék viszont a piacon egyértelműen érezhető menekülésre a magyar tőzsdéről.
A befektetési jegyek nem produkáltak kiugró időszakot, júliustól szeptemberig mindössze 4,7 százalékkal lett több az összesített nettó eszközérték.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.