Változó tartalékszabályozás

A Jegybanktanács november 9-i ülésén állást foglalt abban, hogy szükségesnek tartja a kereskedelmi bankokat terhelő kötelező tartalékráta mértékének csökkentését. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) -- olvasható az erről kiadott közleményben -- a rátacsökkentésből felszabaduló likviditást a portfóliójában levő államkötvények értékesítésével köti le. A tőkepiac fejlettsége, az ötéves kötvények likvidebbé válása lehetővé teszi, hogy a jegybanktól a szükséges mennyiségű állampapír zökkenőmentesen a hitelintézetekhez kerüljön.
A tartalékszabályozás 2001. januártól fokozatosan változik, a ráta összesen négy százalékponttal csökken. A következő évtől a tartalékrátán keresztül érvényesülő jövedelemelvonás több ütemben történő mérséklésére -- derül ki a jegybanki közleményből -- a tartalékokra fizetett kamat módosításával, félévente kerülhet sor.
A jegybank az idén februárban tette közzé a tartalékszabályozás új rendjét, amely az EU-normákhoz közeledés jegyében született. E szerint 2000. július 1-jétől a kereskedelmi bankok számára kötelező tartalékráta 12-ről 11 százalékra csökkent.
Tartalékkötelessé vált viszont a külföldről származó egy éven belüli források 50 százaléka (2001-től 100 százaléka). A tartalékköteles kör a készpénzállománnyal is szélesedett. A jegybank akkor -- bár konkrét ígéretet nem tett -- jelezte, hogy a tartalékráta 2001-től tovább apadhat.
A kereskedelmi bankok legfeljebb 10 százalékos, a továbbiakban pedig dinamikusan csökkenő nagyságú tartalékrátát tartottak elképzelhetőnek. A tartalékképzés eddigi rendszere ugyanis bankszakértők szerint a devizaügyleteket 30-40 bázisponttal drágítja. A forint esetében ugyanez 70-75 bázispontos költséget jelent. A tartalékráta csökkentése tehát jelentősen hozzájárulhatna a kamatszint további apadásához.
Az európai uniós gyakorlatnak egyébként a tartalékráta jelentős csökkentése és a tartalékokra fizetett kamat egyre jelképesebb mértékűvé válása felelne meg. Arról, hogy a rátát és a tartalékokra fizetett kamat mértékét pontosan miként alakítja majd a jegybank, egyelőre nincs információnk.
Az MNB mindenesetre november 15-től egy százalékponttal megemelte a kötelező tartalékokra fizetett kamatokat. A forintforrások után képzett forinttartalékra fizetett kamatláb mértéke így a régebbi évi 5-ről 6 százalékra, a devizaforrások után képzett forinttartalékra fizetett kamatláb mértéke pedig 5,5-ről 6,5 százalékra emelkedett.