Felvásárlás baráti alapon

Az érintett társaságok pénteken hivatalosan bejelentették, hogy a Wallis Rt. 25,1 százalékos tulajdonrészt szerzett a Graboplastban. A korábban a részvények több mint 11 százalékát birtokló Menedzser Inveszt Kft. -. a Graboplast 23 fős felső vezetésének cége -. 7,6 százalékra csökkentette részesedését, a befolyó pénzből vélhetően adósságait törlesztette. A három magánszemély által tulajdonolt, főképp autókereskedőként ismert, de több lábon álló, tízéves Wallis így mintegy 21,5 százalékot vásárolt meg a piacon, esetleg tőzsdén kívül.
A sajtóban korábban megjelent hírekkel ellentétben a Wallis "bejövetele" békésen zajlott. A Graboplast elnök-vezérigazgatóját, Jancsó Pétert támogatásáról biztosította az új tulajdonos, a felvásárlást nehezítő pontokat pedig a cég január végére összehívandó közgyűlésén törlik az alapszabályból.
Így a 20 százalékos szavazati korlát mellett a részvényvásárlás bejelentésére vonatkozó szabályozás is megszűnik, a Menedzser Inveszt tulajdonában levő és eddig lényegében vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvényt pedig törzsrészvénnyé alakítják. A társaság új igazgatóságába a Wallis két vezetője -. Bajnai Gordon vezérigazgató és Veres Tibor elnök -., valamint Jancsó Péter mellett még két tag kerül: Kissné Földi Bea és Mohai György. Kissné eddig a Graboplast felügyelőbizottságában tevékenykedett, az ő helyére is a Wallis küld képviselőt.
A változásokkal elvben olyan tulajdonosi struktúra alakul ki a Graboplastnál, ami felkeltheti a külföldi befektetők érdeklődését. A Wallis ugyanis olyan aktív, hosszú távú pénzügyi befektetőként lép fel, amely a részvényesi érték növelését tekinti az elsődleges célnak, s a cég menedzsmentjével teljes egyetértésben próbálja a társaságot növekedési pályára állítani és regionális multivá varázsolni.
A kétségtelenül meggyőző kép mellett azonban maradt néhány olyan kérdés, melyre a piac eddig nem kapott választ. Az elfogadható, hogy a vételárat a Wallis nem közli, azonban arra sem adott választ a cég vezérigazgatója, hogy hol és mikor vásárolták a részvényeket, illetve, hogy miért éppen most jelentették be a tranzakciót.
Legfőképp viszont arra lenne kíváncsi a piac, hogy miért engedték be a Wallist fő tulajdonosnak a Grabo vezetői, illetve miért pont a Wallis lett a szerencsés kiválasztott. Az ugyanis régóta tény, hogy a mélyen eszközérték alatt forgó Graboplast felvásárlása egyértelműen jó üzlet, de az ominózus korlátok miatt a befektetőknek nem volt érdemes próbálkozniuk. A Wallisnak viszont mindez sikerült, ráadásul egyes becslések szerint aligha fizetett sokkal többet a részvényekért 3,5 milliárd forintnál.