Sokan akarnak még bankkártyát

Júniusban mintegy 4,1 millió darab bankkártya volt forgalomban itthon. A felnőtt lakosság egyharmada birtokol olyan forintalapú bankszámlát, amelyhez kártya is tartozik. Ez a legelterjedtebb pénzügyi szolgáltatás a magánszemélyek körében -- állapította meg a GfK Piackutató Intézet ezerfős szeptemberi pénzügypiaci felmérése.
A tulajdonosok 90 százaléka külső ATM-ből való készpénzfelvételre használja a kártyát, vásárlásra, fizetőeszközként 37, bankfiókból való pénzfelvételre pedig 31 százalék. Az ATM-ekből a legtöbben -- 41 százalék -- havi 2-3 alkalommal vesznek fel készpénzt, 31 százalék azonban még ennél is gyakrabban teszi ugyanezt.
A megkérdezettek alkalmanként átlagosan 13,5 ezer forintot vesznek fel az automatákból. A legnagyobb azok aránya, akik egyszerre 20 ezret vesznek ki ily módon.
A bankkártyával fizetők közül a legtöbben bevásárlóközpontokban használják e célra az elektronikus pénzt, őket követik az áruházakban, egyéb üzletekben és benzinkutaknál fizetők. Hozzájuk képest viszont csaknem kétszer annyian vannak azok, akik nem használják fizetésre kártyájukat. Ezt a legtöbben azzal indokolják, hogy nem biztonságos, nincs információjuk az elfogadóhelyekről, illetve nem tudják ellenőrizni a számlájukon lévő egyenleget.
Ugyanakkora a plasztiklapocskákkal bíró férfiak és nők aránya, életkor szerint viszont az 50 év alattiak birtokolnak többet -- derült ki a felmérésből. Jövedelem szerint meglepő módon a havi 60 ezer forintnál kisebb bevételű háztartásban élők közt elterjedtebb a kártya, míg a tehetősebbeknél kissé kevésbé.
Földrajzi szempontból Észak-Dunántúlon és Pest megyében a legelterjedtebbek a bankkártyák, a legkevésbé pedig a hat megyét felölelő északkeleti régiókban. A települések nagysága szerint a kisebb helységekben lakók nagyobb arányban váltottak ki kártyát, mint a nagyobb városokban élők.
Jelenleg a felnőtt lakosság kétharmadának van valamilyen bankkapcsolata. Közülük 19 százalék akar a következő 1-2 évben kártyaszámlát nyitni.