Jelentős lízingpiaci bővülés

A lízingpiacnak az előző évekhez hasonlóan 2000-ben is sikerült rekordforgalmat elérnie. Míg ugyanis tavalyelőtt összesen 308 milliárd, az előző évben 410,5 milliárd forint értékben adtak hitelbe, bérletbe, illetve lízingbe különböző eszközöket. Az első fél évben ez a szám 200,4 milliárd volt.
A tavalyi eredmény különösen annak tükrében impozáns, hogy a lízingbe adott eszközök értékének növekedési dinamikája az előző években határozottan lelassult. A forgalomnak a "hőskorban" tapasztalt évenkénti megkétszereződése 1996-ban 30 százalékos, 1997-ben pedig 13 százalékos növekedésre olvadt. Az előző év adatai azonban ismét jelentősebb, 33,3 százalékos fejlődést tükröznek. Ez az eredmény, ha a reálértéket is figyelembe vesszük (az infláció időközben legalább harmadára csökkent), egyenesen a szakma kezdeti felfutásának idejét idézi.
A lízingszövetség által készített legfrissebb összesítés szerint egyébként 2000-ben 219,3 milliárd forint értékű személygépkocsit lízingeltek, ami az összes lízingbe adott eszköznek 53,4 százaléka. Tavaly tehát végül -- az első félévi tendenciák ellenére -- mégsem folytatódott az összes lízingbe adott eszközön belül a járművek arányának örvendetes mérséklődése. Sokan vélték viszont már a 2000 első hat hónapjáról közzétett adatok után is úgy, hogy bár a számok kétségtelen előrelépést mutatnak az egészségesebb lízingszerkezet kialakulásának irányában, azokat azért nem árt kis fenntartással kezelni. A lízingösszforgalmon belül ugyanis egyre döntőbb részt képviselhetnek azok az üzletek, amelyeket multinacionális cégek tulajdonképpen magukkal -- saját tulajdonukban levő lízingcégen keresztül -- kötnek.
A strukturális változás tehát annak is köszönhető, hogy mind több ilyen társaság jelenik meg a magyar piacon. Az persze, hogy a lízingpiac egyre jelentősebb hányadát uralják banki háttérrel és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező cégek, előbb-utóbb a valódi áttörést is elősegíti.
Az előző évben egyébként a második helyen állt a haszongépjármű 23,5 százalékkal, 96,6 milliárd forint értékben, ezt követték a gépek, amelyek összértéke 42,1 milliárd forint volt. Az elektronikai eszközök, irodagépek 13,3 milliárd forintos forgalma mindössze 3,2 százalékos részesedést képviselt. Az ilyen berendezések tehát továbbra is méltatlanul kis szerepet játszanak a lízingen belül.
Határozottan feljövőben van viszont az ingatlanlízing. Az összes eszközön belül tavaly ez a terület 8,5 százalékos részarányt mutathatott fel, majdnem 35 milliárd forintos forgalom mellett. Az ingatlanlízing térnyerése attól függetlenül egyértelműnek tűnik, hogy az adatokat egy-egy nagyobb üzlet itt is igen erősen torzítja. Nem lehet viszont véletlen, hogy a piaci szereplők egymás után jelentik be ingatlanra szakosodott lízingcég alapításának szándékát. Iyen tervekről számolt például be a piacvezető (bát nem a szövetség kötelékébe tartozó) Merkantil Bank és a CIB Bank is.
A lízinggel foglalkozó vállalkozások száma ettől függetlenül várhatóan inkább apad, mint bővül a jövőben. A Magyar Lízingszövetség főtitkára, Nyerges László elmondta, hogy összesen akár tíz tagot is elveszthet az érdekvédelmi szervezet a már megindult fúziós folyamatok következtében. A piaci szereplők számát csökkentheti az ABN Amro Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H), a HypoVereinsbank és a Bank Austria Creditanstalt egyesülése. Több kisebb társaság pedig egyszerűen kihullott vagy kihullik az élbolyból. A szövetség tehát jelenleg -- fogalmazott Nyerges -- kifejezetten átmeneti állapotban van.