Nőhet a hozamok ingadozása

A piaci szereplők nagy része arra számít, hogy a kormány legkorábban másfél év múlva nyithatja meg a diszkontkincstárjegyek vásárlásának lehetőségét a külföldi befektetők előtt. A Pénzügyminisztérium már jelezte, hogy az európai uniós csatlakozásra való felkészülés jegyében 2002 végéig tervezik valamennyi devizakorlátozás feloldását.
Az elemzők szerint a külföldieket csak azt követően lehet beengedni az egy évnél rövidebb futamidejű állampapírok piacára, ha már kiszélesítették a forint árfolyamsávját. A jelenlegi helyzetben ugyanis a külföldiek megjelenésének az lenne a következménye, hogy a jegybank valószínűleg csak nehezen és költséges módon tarthatná fenn a kívánatos reálkamatszintet.
A sávszélesítés várható időpontjáról ugyanakkor meglehetősen eltérő elképzelések forognak a piacon. Az elemzők egy része még azt sem tartja kizártnak, hogy erre még az első fél évben sor kerül, de akadnak olyanok is, akik viszont a sávszélesítést legkorábban jövőre tartják elképzelhetőnek.
A dkj-piac megnyitása viszont ennél még később várható. Fundamentális alapon legalább másfél év múlva lesz esedékes a külföldiek beengedése -- vélekedett lapunk kérdésére Bokor Mihály, a Raiffeisen Értékpapír Rt. állampapír-szekciójának vezetője. Véleménye szerint, mivel a jelenleginél jóval nagyobb nyomás nehezedne a kamatpolitikára, igen nagy óvatósságra lesz szükség.
A Pénzügyminisztérium tervei szerint az EU-csatlakozás felkészüléseként az idén szabadítják fel azon devizakorlátozásokat, amelyeknek nincs monetáris-politikai kockázatuk, majd 2002 végéig megvalósítanák a teljes liberalizálást. A jövőre tervezett, szinte teljes körű liberalizáció során törölnék el az egy évnél rövidebb lejáratú értékpapírok külföldiek általi megszerzésének tilalmát is.
Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő munkatársa sem tartja valószínűnek, hogy erre rögtön a jövő év elején sort kerítenének. Megjegyezte viszont, hogy a piacnyitás következtében megszűnhetne az az anomália, ami az éven belüli lejáratú államkötvények és a diszkontkincstárjegyek között fennáll. Nem ritka ugyanis, hogy 40-50 bázispontnyi hozamkülönbség van a kétféle állampapír között amiatt, hogy az előbbit már most vásárolhatják a külföldiek.
A piacon valószínűnek tartják, hogy a külföldiek megjelenése megnövelné a volatilitást -- vagyis a hozamok ingadozását -- a diszkontkincstárjegyeknél. Az elmúlt hónapokban is megfigyelhető volt, hogy viszonylag jelentős mennyiségű spekulatív külföldi tőke áramlott magyar állampapírokba az árfolyamsáv szélesítésére, azaz a forint felértékelődésére számítva. A szélesebb sáv pedig még nagyobb árfolyam-spekulációk előtt nyithat majd utat.
Ugyanakkor egyre több pénz érkezik olyan német befektetőktől, akik hosszú távú befektetési céllal vásárolnak magyar államkötvényeket -- állította Péntek Gábor, a CA IB kötvénykereskedelmi igazgatója. Ennek oka egyrészt az, hogy egyre bizakodóbbak a külföldiek, másrészt rövid lejáratú államkötvényekhez már csak nagyon nyomott hozamszint mellett lehet hozzájutni.
Ennek nyomán egyre több külföldi kényszerül a 2-3 éves futamidejű papírokból vásárolni. Az eltolódást egyébként az Államadósság Kezelő Központ kimutatásai alapján is érezni lehet, a külföldi befektetők kezében lévő államkötvények hátralevő átlagos futamideje ugyanis az utóbbi időben emelkedést mutatott.