Tőzsdei bírálat a GM-csomagnak

Megosztja a tőkepiacot a Gazdasági Minisztérium tőzsdefejlesztési programcsomagja. Bár a tanulmány még nem készült el, a nyilvánosságra jutott tervezetből kiderül, hogy a GM többek között adókedvezményekkel, illetve az elszámolás metódusának változtatásával kívánja növelni a befektetési kedvet.
A szakértők egy része üdvözli a kezdeményezést, mások szerint viszont ez a csomag kevés ahhoz, hogy életet leheljen az elnéptelenedő tőzsdébe. A tervezett intézkedések legnagyobb része az értéktőzsdére vonatkozik, ám néhány ponton az árutőzsde is érintett a módosításokban.
A javaslatok között szerepel például a tőkeszámlán elhelyezett részvények év elején bevezetett 20 százalékos adókulcsának csökkentése, ha a papírok hosszabb ideig a befektetők kezében maradnak. A programcsomag javasolja az árfolyamnyereség-adó év végi elszámolásának bevezetését, hiszen jelenleg a nyereség ötödét azonnal levonják, míg a veszteségek elszámolása csak az év végén történik meg.
A BÉT vezetése azzal érvel, hogy a jogszabály diszkriminatív, és indokolatlanul sújt egyfajta befektetési lehetőséget. Dunavölgyi Mária, a BÉT ügyvezető igazgatója szerint a tervezett változtatások azt jelzik, mostanra a GM szakemberei is felismerték: az államnak nem származik komoly bevétele ebből az adónemből, míg az a piac számára kárt okoz.
Dunavölgyi elmondta: a kisbefektetői réteg arányát tekintve nem tartozik a tőzsde legjelentősebb szereplői közé, de jelenléte annál fontosabb. A nagybefektetők ugyanis nem "egyénieskednek", viselkedésük csordaszerű, ők nem mennek szemben a piaccal. A spekulánsok viszont szembe mernek fordulni a tőzsdével, rájuk a világ minden piaca nagyon vigyáz -- mondta Dunavölgyi.
A papírok hosszú távú tartására adott adókedvezmény ennek a rétegnek nem lesz vonzó, a napon belül kereskedő spekulánsok megtartásához más megoldást kell keresni. Angliában például meghatározott összeg alatt adómentességet élveznek a magánbefektetők, hasonló kezdeményezés a magyar börzének is jót tenne -- véli az ügyvezető igazgató.
Meglátása szerint a magyar intézményi befektetőkre vonatkozó szabályozás jó néhány ponton elavult, változtatásra szorulna. Az alapok számára kötelező ötszázalékos limit "túlvédi" a piacot, s szofisztikáltabb feltételekre lenne szükség, például engedélyezni kellene csak derivatív termékekbe fektető alapok létrehozását.
A programcsomag foglalkozik a kisebb társaságok tőzsdére vitelével is. Az elgondolás alapja az, hogy megéri az éppen csak börzeérett cégeket adókedvezménnyel, a bevezetési költségek átvállalásával támogatni, hiszen ezek később transzparensebbek lesznek, nem fűződik majd érdekük a nyereség eltitkolásához.
Piaci szakemberek szerint viszont a jelenlegi hangulatban és a BÉT mostanában szokásos likviditása mellett nem lehet olyan intézkedéseket hozni, melyek beterelnék a kisebb cégeket a parkettre. A kedvezmények csak abban az esetben vonzók, ha maga a piac is az -- érvelnek sokan. Mások szerint viszont a kibocsátáson gondolkodó társaságok számára segítséget jelentene a bevezetési költségek egy részének átvállalása, a néhány évre szóló adókedvezmény.
Örvendetes, hogy a Gazdasági Minisztérium foglalkozik a tőzsdék helyzetével -- mondta Bánhidi Ferenc, a Budapesti Árutőzsde (BÁT) ügyvezető igazgatója. A BÁT számára a devizában történő elszámolás lehetőségének biztosítása lenne fontos, amire a Keler infrastruktúrája már most is alkalmas.
Felpezsdíthetné a BÁT forgalmát az alapok szabályozásának felülvizsgálata is, hiszen egyelőre ezek a befektetők nem léphetnek be az árutőzsdére, annak ellenére, hogy nemzetközi példák jócskán akadnak az ellenkezőjére.
Mivel az árutőzsdén mindig 20 százalékos forrásadó terhelte a befektetőket, így a januári jogszabály-változtatás nem kavart indulatokat a piacon -- mutatott rá Bánhidi. A BÁT szakemberei szerint a befektetői kedvet fokozhatná, ha az adókulcs némiképp csökkenhetne a jövőben, illetve év végén a veszteségekkel együtt lehetne elszámolni a nyereségadót is.