Változó névérték
Április 25-én, az OTP Bank Rt. éves közgyűlésén a részvényesek döntenek a bank 1,15 millió darab osztalékelsőbbségi részvényének törzsrészvénnyé alakításáról.
A legnagyobb kereskedelmi bank vezetősége a Postabank-ügyletben olcsó fizetési eszközt látott az elsőbbségi papírokban, amelyekre tavaly novemberben 10 ezer forintos áron vételi ajánlatot adott. A január 31-én lejárt ajánlat az elsőbbségi papírok 80,7 százalékához juttatta a bankot. A Postabank-ügylet meghiúsult, ám a bank ezt követően nem hagyhatja ki, hogy olcsón juthasson törzsrészvényhez. A pénzintézetnek ugyanis nem kerül majd pénzbe az átalakítás, míg a még piacon lévő 221 ezer részvényt pedig szinte bizonyosan cseredíj befizetésével válthatják törzsrészvényre a tulajdonosok.
A kérdés csak az, hogy mit kezd majd a bank az 1,6 millió törzsrészvénnyel együtt 9 százalékos, piaci áron számolva 35 milliárdos sajátrészvény-tulajdonával. Szinte bizonyosra vehető, hogy az árfolyam-karbantartásra kényesen ügyelő OTP nem dob a piacra ekkora, a részvényárakat egyértelműen lenyomó mennyiséget. Elemzők egy része épp ezért továbbra is elképzelhetőnek tartja, hogy a papírok a későbbi akvizíciók során kapnak szerepet.
Az árfolyamőrzést célzó lépésként értékelhető a bank azon terve is, hogy az 1000 forintos névértékű papírokat 100 forintos névértékűre cserélik, így a BÉT egyik legdrágább papírja ismét elérhetővé válik a maguknak csak néhány tízezer forintos portfólió tartását megengedő kisbefektetőknek is (a hasonló elven részvényeinek névértékét leszállító Inter-Európának ez az elképzelés egyébként nem vált be). Az OTP-közgyűlés határozatot hoz majd a részvények teljes dematerializációjáról is.
