Lelkes tőzsderészvényesek

A jelenleg fennálló 4,9 százalékos tulajdoni korlát eltörlésének megszavazására kéri a Londoni Értéktőzsde (LSE) vezetése a részvényeseket. Clara Furse, a börze vezérigazgatója szerint ez a lépés előkészítené a későbbi szövetségeket és akvizíciókat, ráadásul lehetővé tenné, hogy egy esetleges üzletben a tőzsde részvényeivel lehessen fizetni.
A mára idejétmúlt tulajdoni korlátozás egyébként korábban jó szolgálatot tett a tőzsdének, hiszen ennek segítségével sikerült például tavaly visszaverni a svéd OM ellenséges felvásárlási ajánlatát. Mostanra viszont az LSE helyzete gyökeresen megváltozott, a társaság júliusra nyilvános kibocsátást tervez, ennek végrehajtása pedig elképzelhetetlen az alapszabály megváltoztatása nélkül.
Az LSE egyébként már jelenleg is bír részvényekkel, melyekkel azonban csak zárt körben kereskednek, ám a tőzsdére menetel bejelentése óta a papírok 21 százalékot drágultak, ez pedig előrevetíti, hogy a tulajdonosok igennel szavaznak majd a tervezett módosításra. A tervek szerint nyáron minden papír mellé kilenc másikat kapnak majd a tulajdonosok. A börze vezetése tegnap úgy nyilatkozott: egyelőre elképzelésük sincs a leendő kibocsátási árról.
Az LSE tegnap közzétette a március 31-ével végződő év eredményeit is, melyek nagyjából a várakozásoknak megfelelőek lettek. Vagyis a tőzsde 15,2 millió fontos nyeresége 52 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi. A drasztikus visszaesést egy 18,9 millió fontos rendkívüli kiadás magyarázza, ennyibe került ugyanis a meghiúsult London--Frankfurt összefonódás és az OM-ajánlat visszaverése.
Néhány elemző úgy vélekedett tegnap, hogy a részvénykibocsátást követően az LSE vezetésének azonnal újra kellene kezdeni a fúziós tárgyalásokat Frankfurttal, ellenkező esetben a börze könnyen marginalizálódhat. A német piac kapitalizációja ugyanis jóval meghaladja a londonit, annak ellenére, hogy az LSE-re bevezetett brit papírok 1800 milliárd fontos kapitalizációja több mint kétszerese a német börzén jelen lévő helyi vállalatokénak.