Remegett a kisbefektetők keze

Egy év alatt megfeleződött a külföldiek kezén levő tőzsdei részvények értéke -- derül ki többek között a Magyar Nemzeti Bank értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlásáról szóló negyedéves jelentéséből. Míg ugyanis tavaly március végén a nem rezidensek tulajdonában 3940 milliárd forintnyi papír volt, addig ez az érték az idén március végére 1933 milliárdra zsugorodott. Lényeges változás azonban, hogy míg a korábbi három negyedévben mind az árfolyamesések okozta árértékelődés, mind a részvények eladása hozzájárult a csökkenéshez, addig az idei első negyedben a külföldiek már, ha csak minimális mértékben is, de nettó vevők voltak a részvénypiacon.
A 9 milliárd forintnyi vásárlással szemben ugyanakkor a meglevő részvényeken ezúttal 471 milliárdot veszítettek, ennek megfelelően csökkent a decemberi 2400 milliárdról 1933 milliárdra a tulajdonukban levő részvények összértéke. A külföldiek részaránya -- mivel a tulajdonukban levő papírok, főként a Matáv árfolyama nagyobb mértékben esett az átlagnál -- tovább zsugorodott, igaz, csak szerény mértékben: 70,3 százalék lett a korábbi 70,7 után. (A BUX 15 százalékot csökkent, míg az átértékelődés nyomán 19 százalékkal mérséklődött a nem rezidensek részvényeinek értéke.)
A részvénypiacon a legnagyobb vásárlók a hitelintézetek voltak: 40 milliárd forintnyi papírjukhoz közel 25 milliárdos értékben vettek újakat, s noha 8,7 milliárd forintos veszteséget szenvedtek el a papírokon, e szektor volt az egyetlen, melynél a nettó vétel meghaladta az átértékelődést, vagyis piaci értéken számítva többet értek részvényei március végén, mint decemberben. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a CIB Banknak a vegyipari háborúba beszállása (a BorsodChem-részvények bejelentett vétele) piaci becslések szerint akár önmagában közel akkora nagyságrendet jelenthetett, mint a hitelintézetek részvényvagyonának összes gyarapodása. A hitelintézetek részaránya mindenesetre 1,2-ről 2,1 százalékra nőtt a részvénypiacon. Kétmilliárd forint fölötti értékben voltak nettó vevők az önkormányzatok is.
A legnagyobb eladók a hazai, nem pénzügyi vállalatok voltak a részvénypiacon, akik 22 milliárd forintnyi papírtól szabadultak meg, részesedésük viszont közel változatlan maradt. Szintén jelentős eladók voltak a kisbefektetők, akiknél végképp elszakadni látszott az a bizonyos cérna. Mint ismert, a tavaly év eleji BUX-csúcs közelében a háztartások jó érzékkel kezdtek eladni, majd a tavalyi második negyedben kisebb tételben, a harmadikban pedig nagyban vásároltak. Az utolsó negyedévben már nettó eladók voltak, az éves mélypontot jelentő BUX-érték körül pedig 5,6 milliárd forint értékben adtak el papírokat.
A remegő kezűnek bizonyult kisbefektetők részesedése ezzel 8-ról 7,3 százalékra mérséklődött. A legrosszabbul viszont összességében a nem pénzügyi vállalatok jártak az elmúlt évben: a csúcson, majd az azt követő negyedévben hatalmas tételben vettek részvényeket, majd a második fél évben is folyamatosan vásároltak. Az idei év eleji mélypont környékén aztán a legnagyobb eladóként tűntek fel.
A részvénypiaci eladásokkal szemben jelentősen bővült a nem pénzügyi vállalatok kezén levő állampapír-mennyiség, részesedésük 6,3-ről 6,8 százalékra emelkedett. (Az állampapírok piaci állománya 7,4 százalékkal nőtt, főként az MNB-kötvényállomány 43 százalékos megugrása miatt.) A külföldiek aránya csökkenő dinamika mellett, de tovább nőtt, míg a háztartások nagyjából korábbi részarányuknak megfelelő mértékben vettek az újonnan kibocsátott állampapírokból. Az MNB részaránya azért esett vissza drasztikusan, mert a kötelező tartalék ráta csökkentéséből származó likviditásbővülés állampapír-eladásra késztette.
A befektetési jegyek állománya 3,1 százalékos növekedést mutat, a tulajdonosi szektorok részesedése csak kismértékben változott.