A BP 12 milliárd dolláros Kaszpi-tervei

A BP már egy sor hasonló vállalkozást vezet a térségben, többek között egy 2,6 milliárdos földgázvezeték-építést a Kaszpi-tengertől egy mediterrán kikötőig.
Azerbajdzsánban egyébként 20 feltáró beruházásban érdekeltek külföldi vállalatok, igaz, ezen projektek többsége még kezdetleges állapotban van. A vállalatok még várnak a bizonyságra, hogy valóban a remélt nagyságú készleteket rejtik a mezők. Ráadásul ezen területeket még vezetékekkel is össze kell kötni a szénhidrogén-kikötőkkel.
A most indítandó BP-projekt számára kijelölt Azeri--Chirag-Guneshli mező becslések szerint 4,5 milliárd barrel olajat rejt, ahonnan a BP vezette AIOC konzorcium már naponta 115 ezer barrelt hoz a felszínre.
Az amerikai Exxon-Mobilt és Unocalt, a norvég Statoilt, az orosz Lukoilt és a japán Itochu Corporationt összefogó társulás a mennyiséget az idén napi 130 ezer, 2005-re pedig napi 350 ezer hordóra tervezi növelni. A terv ezen része mintegy 6,4 milliárd dollárba kerül majd.
További 2,8 milliárdot emészt majd fel a vezetéképítés, a cső a törökországi Ceyhan kikötőig vezetne. Korábban 2,4 milliárd dollárra tették ezen beruházás költségeit, de az azeri állami Socar társaság szerdán közölte, hogy bizonyos mérnöki vizsgálatok eredményei szerint egyharmadával nagyobbnak ígérkeznek a kiadások. A vezetéképítést is a BP vezetné. Részt venne a munkában az AIOC konzorcium néhány tagja, továbbá esetleg a Conoco Inc., a Royal Dutch/Shell, a Chevron Corp. és a Texaco Inc. is.
A társulás a mérnöki munkákra a Bechtel csoporttal szerződött, amely várhatóan még ebben a hónapban belefog a 100 millió dolláros megbízatása teljesítésébe, amivel a tervek szerint egy éven belül végez. Az építés 2002 közepén indulhat és várhatóan két és fél évig tart.
A BP emellett azt is tervezi, hogy a Shah Deniz-mezőről földgázt szállít Törökországba. Ez egy újabb vezeték építésével járna, a projektben a Statoillal, a TotalFina Elffel működne együtt. Közös ráfordításuk 2,6 milliárd dollárt tenne ki. A BP azonban előbb biztos szeretne lenni afelől, hogy az általa termelt gáznak valóban lesz is piaca Törökországban. Erre garanciát adhat, hogy a múlt hónapban Azerbajdzsán és Törökország aláírt egy hosszú távú gázszállítási megállapodást, de még hátravan az ez ügyben a grúzokkal kötendő tranzitszerződés.
Az utóbbi megállapodás mielőbbi aláírását remélve a BP illetékese közölte, hogy rövidesen megindulhatnak a mérnöki munkák, jövőre pedig a vezeték építése is. A BP versenyben van egy orosz--török gázvezeték építésében is, ugyanis rajta kívül az orosz Gazprom és az olasz Eni SpA is belefogott egy hasonló projektbe. A Blue Stream néven ismert beruházás eredetileg ez év őszére zárult volna le, de a közelmúltban a jövő év elejére halasztották, mert a Gazpromnak gondot okozott a költségek növekedése.