Kiugró eredményt vár a bankszakma

A bankszektorban az idei első negyedévben is folytatódott az eszközoldal átrendeződése. A vállalati hitelállomány 44 százalékkal, a lakossági kihelyezések volumene közel 50 százalékkal nőtt 2000 márciusa óta. Közben reálértéken az előző évi kétharmadára esett a banki valutaállomány, s a tavaly februári 2000 milliárdról 1380 milliárd forintra csökkent a jegybankkal szembeni követelésállomány -- közölte Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a testület sajtóbeszélgetésén.
A lakossági és vállalati betétállomány reálértéken továbbra is stagnál. Erdei elismerte: a betéti kamatok jelenleg nem igazán csábítók, sok ügyfél így inkább ingatlanba, állampapírba fekteti pénzét, vagy éppen (fogyasztási hitelek segítségével is) saját fogyasztását pörgeti fel.
Korábbi hírünk szerint a szektor mérleg szerinti profitja 38,5 milliárd, mérlegfőösszege 8850 milliárd forint volt ez év márciusának végére. A bankok jó nyereségszintje a forgalom növekedésének, a jutalékbevételeknek és a viszonylag alacsony céltartalék-állománynak köszönhető, a költségeken ugyanis már nehéz "faragni". A magyar piaci szereplők jövedelmezősége a nyugati hitelintézetekének azonban csak harmada.
A szövetség ismét sürgette a jegybanki kötelező tartalékráta további csökkentését, s azt, hogy a devizás forrás után a tartalékot is külföldi pénznemben lehessen képezni.
A legutóbbi (keddi) MNB-tartalékcsökkentés 61-ről 45 bázispontra mrésékelte a bankoktól elvont költséget. Erdei szerint a hazai pénzintézetek -- a devizaliberalizáció megléptével -- még így is 40 bázispontos hátrányban vannak a nyugati versenytárs bankokhoz képest.
Az elnök szerint helyes volt egy lépésben, váratlanul felszámolni a devizakorlátokat. Matthias Kunsch szövetségi alelnök azonban úgy vélte: a hazai bankoknak átmeneti időt kellett volna hagyni a lépésnél, mert többségük erre még nem volt technikailag felkészülve.
A multinacionális bankok így jelentős részesedést vehetnek majd el az itteni szereplőktől a (minden bizonnyal megerősödő) határidős forintpiacon és a konverziós ügyleteknél. A liberalizációt ráadásul ma még a számviteli törvény sem "követi".
2002 januárjától készpénzként is megjelenik az euró, és jövő év márciusától az Európai Unió 12 tagállamában megszűnnek a hagyományos nemzeti valuták. A szövetség azt tanácsolja: az otthon tartott valutát az ügyfelek helyezzék el banki devizaszámlán. Ezt a hitelintézetek szilveszter éjjelén ingyenesen eurószámlává alakítják át. Ezt követően csak jutalék fejében lehet majd euróvá konvertálni a nyugati pénzeket, ráadásul csak addig, ameddig a bankok ezt vállalják.
A hitelintézetek továbbra is elégedetlenek a Földhitel- és Jelzálogbankkal (FHB) kapcsolatos központi tervekkel (azaz a Postabankba történő beolvasztással). Erdei úgy vélte: ehelyett csak refinanszírozással -- jelzáloglevél-kibocsátással -- foglalkozó intézményt kellene létrehozni, amelybe a bankok beadnák megszerzett jelzáloghitel-állományukat. Az intézmény (akár az FHB) állami tulajdonban lenne, esetleg a Hitelgarancia Rt. mintájára a bankok résztulajdont szerezhetnének benne.