Szárnyaló kötvényhozamok

Kelet-Európa volt az egyik legjobb megtérülést biztosító hely a kötvénypiaci befektetők számára világszerte az év eddigi részében. A Standard & Poor''s adatai szerint a május végével záruló hat hónapos időtávon a Kelet-Európára specializálódott kötvényalapok dollárban számolva átlagosan közel 11 százalékos hozamot mutathattak ki.
Ezzel szemben a globális kötvényalapoknak mindössze egyszázalékos hozammal kellett beérniük, a nyugat-európai adósságpapírokból pedig -- az euró leértékelődése miatt -- negatív megtérülés származott. A feltörekvő piacok összességére specializálódó kötvényalapok már valamivel jobban szerepeltek, átlagos hozamuk közel hét százalék volt.
A kelet-európai kötvények jó teljesítménye két tényezőre vezethető vissza -- mondta Volker Wehrle, a svájci Vontobel Asset Management alapkezelője. Egyrészt a papírok helyi valutában számolva is jelentős hozamtöbbletet biztosítottak az eurózóna országai által kibocsátott kötvényekhez képest, másrészt szinte az összes helyi valuta felértékelődött a dollárral és főként az euróval szemben.
A legjobban azok a befektetők jártak, akik euróban számolnak el, mivel a devizák mozgásából adódó árfolyamnyereség náluk volt a legmagasabb. Különösen magas hozamot érhettek el a magyar állampapírokon május eleje és június eleje között, ekkor ugyanis a forint több mint hat százalékkal értékelődött fel az euróval szemben.
A legjobb hónap a legutóbbi volt a forint miatt -- mondta Ralf Schreyer, a frankfurti DWS Investment alapkezelője. Féléves időtávon a lengyel kötvények biztosították a legjobb megtérülést, mivel hozamuk 8-10 százalékponttal a magyar papírokét is meghaladta, ráadásul a zloty is jelentősen felértékelődött.
A szakértők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a magyar piac meglehetősen stabilnak, a lengyel viszont meglehetősen volatilisnek mutatkozott a hozamok ingadozása szempontjából. Ráadásul a forint sávjának kiszélesítéséig a magyar papírok hozam/kockázat aránya is kedvezőbb volt. Schreyer szerint a forint leértékelődésének veszélye továbbra is alacsonyabb, mint a zlotyé.
Az árfolyamsáv kiszélesítése alaposan megdobta a keresletet a magyar állampapírok iránt -- erősítette meg Wehrle. A kötvényalapok többségének portfóliójában korábban a magyar piac inkább alulsúlyozva, a lengyel pedig fölülsúlyozva szerepelt, az utóbbi hetekben azonban megindult a kiegyenlítődés.
Piaci várakozások szerint a forintban denominált kötvények súlya rövid távon tovább fog emelkedni az alapoknál, mivel megnyílik a külföldiek előtt is a diszkontkincstárjegyek vásárlásának lehetősége. Ráadásul egyre több külföldi kibocsátásra is lehet számítani -- ilyenek voltak például az EIB és az EBRD napokban végrehajtott forintkötvény-tranzakciói. Ezekből pedig különösen jól profitálhatnak a befektetők, hiszen forintpiaci hozamokat kaphatnak az országkockázatnál alacsonyabb, akár AAA hitelminősítés mellett.
A Vontobelnél úgy számolnak, hogy az év második felében mérséklődni fog a kelet-európai kötvényekkel elérhető hozam, sőt, az sem elképzelhetetlen, hogy néhány hónap negatív hozamot biztosítson. Ettől függetlenül valószínűnek tartják, hogy a szektor euróban számolva végül átlagosan 17-18 százalékos megtérüléssel fogja zárni az idei évet.
Optimista a hozamkilátásokkal kapcsolatban a DWS alapkezelője is, bár több kockázati tényezőre felhívja a figyelmet. A cseh kötvények szerinte túlzottan drágák, a szlovákok pedig a likviditás hiánya miatt kevéssé befektetőbarátok. Lengyelországban a szeptemberi választások és a zloty esetleges korrekciója növeli a bizonytalanságot.
A magyar piacon pedig az a fő kérdés, hogy a hosszú lejáratú papírok jelenlegi hozamszintje mennyire lehet fenntartható. Lehetséges, hogy a jövő évi választások és az ezzel kapcsolatos fiskális expanzió megnöveli majd az aggodalmat, s elveszi a konvergenciára játszó befektetők kedvét a további vásárlásoktól -- vélekedett Schreyer.