Az olcsóbb megoldásokat kereső elektronikai ipar az utóbbi időben nagyobb figyelmet szentel a nikkelnek és a réznek, a váltás végzetes lehet a palládiumpiac szempontjából. Míg öt éve ez az iparág "szívta fel" a világ palládiumkínálatának harmadát -- s hat hónapja még troy unciánként 1090 dollárt is megadott érte --, most 18 havi mélyponton, 450 dolláron kel el a fém. Öt éve az elektronikai gyártók által megvásárolt palládium 85 százaléka sokrétegű kerémiakondenzátorokba (MLCC) került, amit mindenekelőtt mobiltelefonokba, továbbá más elektronikus eszközökbe, például faxokba szereltek. (Ezen kondenzátorok piaci értéke -- évente -- mintegy 250 milliárd dollár.)
Tavaly azonban megcsappant az MLCC-gyártók palládium iránti vágya, viszont a járműipar egyre nagyobb vevőként jelentkezik, mivel a kipufogógáz tisztítását szolgáló katalizátorhoz van szüksége a fémre. A katalizátorgyártást nem engedik pihenni a világszerte szigorodó környezetvédelmi előírások, s ezzel egyben garantálják is ezen piac tartósságát a fém termelőinek. 1999-re már ez az iparág vásárolta fel a palládiumkínálat 60 százalékát, az elektronikai iparra már csak 21 százalék jutott.
A nikkelt és az ezüstöt használó iparifém elektródákat (BME) már a 30-as években kifejlesztették Japánban, de tömeges elterjedésüket az oroszországi palládiumszállítmányok 1997-ben történt, jelentős késése váltotta ki. Igaz, a késedelem érintette az ugyanazon termelőtől (a Norilszki Nikkelkombináttól) várt nikkelszállítmányokat is, így az iparban megindultak a nikkel kiváltását célzó kísérletek is.
Az MLCC-gyártásban élen járó japán Murata Manufacturing cég már nikkelt használ palládium helyett, de így tett "honfitársa", a high-tech alkatrészeket előállító AVX Kyocera is. Hírek szerint a holland Royal Philips Electronics is ezt az utat járja, ahogyan a mobiltelefon-gyártó piac vezetője, a Nokia is tett már lépéseket a palládium leváltására.
Szakértők szerint mára az MLCC-gyártók bő fele átállt a nikkelre.