Az új villamosenergia-törvény tervezete több, a szabad áramkereskedelem szabályaival kapcsolatos részletkérdést válasz nélkül hagy. Az ágazat szereplői aggódnak, hogy a piacnyitás a meghirdetett 2003 január 1-jei időponthoz képest is legalább fél évet csúszhat. A Regionális Áramtőzsdéért Egyesület megalapításakor még úgy látszott: a magyar börze az első lehet a térségben, az itt létrehozott know-how exportálható, vagyis régiós szerepet tölthet be a kereskedelmi központ. Időközben azonban a piacnyitás időpontja többször is tolódott, s Ausztria mellett tavaly már Lengyelországban is megkezdődött az áram tőzsdei kereskedelme. Igaz, utóbbi meglehetősen szerény forgalmat tudhat magáénak, hiszen a lengyel villamosenergia-ágazat még állami kézben van. A tervezett privatizáció azonban komoly lökést adhat a varsói áramtőzsdének.
Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. vezérigazgatója úgy véli, hogy jelentősebb műszaki beruházás nélkül a Centrel tagországok bármelyikében működhet regionális börze. Az Accenture nagyfogyasztók körében készített felmérést, mely azt mutatja: az első körben a szabadpiaci beszerzésre feljogosított fogyasztók zöme is várhatóan csak középtávon gondolkozik tőzsdei ügyletekben -- mondta érdeklődésünkre Vinkovits András, a tanácsadó cég igazgatója, s megjegyezte: középtávon mindenképp számolnak a börzével, mert a kockázatkezelés jó eszközének tekintik.
A tőzsdén jellemzően nem a nagyfogyasztók, hanem az őket kiszolgáló kereskedők, brókerek jelennek meg -- mondta Oláh Lajos, a Regionális Áramtőzsdéért Egyesület ügyvezető alelnöke. Hozzátette: a piaci szereplők az új szabályozás részleteit várják, a gyakorlati lépésekről csak ezek ismeretében tudnak gondolkodni. Az egyesület főtitkára emlékeztetett: a villamos áramot -- a fizika törvényeinek megfelelően -- egy meghatározott földrajzi távolságon belül érdemes szállítani, Budapest viszont valamennyi már működő áramtőzsdétől messzebb van az ésszerű távolságnál.
Ráadásul az árambörze nem pusztán kereskedelmi ügyletek helye, hanem többek között a piaci garanciák központja is. Oláh Lajos elmondta még, hogy a budapesti áramtőzsdét vélhetően egy a piaci szereplők által alapított részvénytársaság hozná létre, amelyhez két nemzetközi áramkereskedelmi központ is jelezte csatlakozási szándékát. Segítséget ajánlott a német European Energy Exchange és a spanyol Omel, ugyanakkor a BÉT és a BÁT részvételére is számítanak.