Éles bankszövetségi bírálat

A Magyar Bankszövetség mai elnökségi ülésén várhatóan a diákhitelezési rendszert elmarasztaló levelet fogalmaz meg Varga Mihály pénzügyminiszternek. E szerint a kölcsönnyújtás módja súlyosan veszélyezteti az egész banki közösség érdekeit.
A Világgazdaság birtokába került állásfoglalás-tervezet -- amelyet egy jogászcsapat készített -- kimondja: a hitelezés struktúrája miatt felesleges többletkiadásokkal, veszteséges konstrukcióval kell számolnia az államnak és a Postabanknak (Pb). A banki közösséget a piaci verseny felrúgása, a diákokat a termék drágasága miatt érheti hátrány.
A szövetség javaslata szerint így ismét államivá kellene tenni a Diákhitel Központ (DHK) Rt.-t. A diákhitelt igénylő fiatalok szabadon választhassák meg, mely bankszámlára kérik a kölcsönt. Bármely pénzintézet köthessen megállapodást a DHK-val, hogy a hitelnyújtást annak ügynökeként végezhesse. Ha mód van rá, a hitelintézetek normatív állami támogatás mellett saját forrásukból is nyújthassanak diákkölcsönt.
Azzal, hogy a DHK. a Pb tulajdonába került, a hitelnyújtás kikerült az állami intézményrendszerből, megtörve a konstrukció addigi jogi és közgazdasági racionalitását -- áll a tervezetben.
A versenytörvénybe ütközik, hogy az állam a Pb-t, a DHK új, jogilag magánszemélynek minősülő tulajdonosát monopolhelyzetbe hozta. A privatizáció abszurditása, hogy a jövőben az adóhatóság az -- egy magánbank tulajdonát képező -- DHK Rt. követeléseit fogja adók módjára behajtani. Ez ellentétes az adózás rendjéről szóló törvény elveivel. Az viszont az államháztartási törvényt sérti, hogy a DHK értékesítésére az állam nem írt ki versenytárgyalást.
A diákhitel igénylőinek a Pb-vel is kényszerűen számlaszerződést kell kötniük (meglévő más banki folyószámlaszámot nem is lehet megadni a hiteligénylő lapon). A Pb így folyósítási monopolhelyzetét arra használja fel, hogy a rivális pénzintézetek rovására megerősítse helyzetét a számlapiacon -- hangsúlyozza a szövetség.
Kérdéses az is, hogy eszköz- vagy/és forrásoldali állami garanciával, készfizető kezességgel áll-e helyt a költségvetés azután, hogy -- egy kormányrendelet módosítása révén -- a DHK-nak a hitelnyújtáskor 2001--2002-ben nem kell számolnia a hallgatók nemfizetése s a működést fedező kockázati prémium miatti "felárral".
Mivel erről nincs egyértelmű jogszabály, kérdés, hogy a diákhitel kamata lecsökkenthető-e az ígért 9,5 százalékra. A DHK a pénzpiacon ilyen olcsó forráshoz nem tud hozzájutni -- nyomatékosítja a bankártestület.
Arról sem született még rendelkezés, hogy a Pb kereskedelmi bankként vesz-e részt a forrásszerzésben, vagy pusztán a hitelfolyósítás végrehajtója lesz (utóbbi esetben a forrásszerzés az Államadósság Kezelő Központra hárul).
Egy piaci szakértő lapunknak úgy fogalmazott: a bankárok közt általános a felzúdulás a konstrukció "kivitelezése" miatt, s nem csak a lakossági jellegű, sok diákügyféllel rendelkező pénzintézeteknél. Több bank szerint "amit ma megtettek a diákkölcsönnél, ki tudja, mikor csinálják meg a vállalati finanszírozásnál".