BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A külső termelőkre vár az OPEC

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, az OPEC tovább halogatja kínálata, illetve a termelési kvótái újbóli csökkentését, amíg nem sikerül hasonló lépésre bírnia a korábban vele szolidáris független olajexportőröket. A legfőbb felvevőpiac, az USA készletei a múlt héten jelentősen nőttek, a napi kereslete pedig 4 százalékkal gyengült a terrortámadások óta. A nyersolajárak (beleértve a kartell saját jelzőkosarát) így újra kétéves mélypont közelébe estek.

A nyersolajárak ezen a héten ismét hosszabb lejtőre csúsztak. Tegnap kora délután a londoni határidős tőzsdén már csak 20 és fél dollárért jegyezték a novemberi szállítású brent barreljét. Ez már alig haladja meg az előző heti kétéves mélypontot. Az OPEC-olajok jelzőára kedden 19,10 dollárra süllyedt. Tehát újra közeledik a múlt csütörtöki 18,54 dolláros kétéves mélyponthoz.
A folytatódó árerózió okát az elemzők -- a világkereslet gyengesége és az USA-beli készletek váratlanul nagy bővülése mellett -- döntően abban látják, hogy az OPEC eddig nem tett konkrét lépést a kínálat további visszafogására. Sőt, a szervezet soros elnöke szerint a döntést minden bizonnyal elnapolják a szakminiszterek november 14-i bécsi plenáris értekezletére.
Holott a kartell nem hivatalos ár/termelés mechanizmusa lehetőséget ad arra, hogy a szervezet össztermelését automatikusan napi félmillió barrellel csökkentsék, ha a hat OPEC- és egy mexikói olajféleség árából számított barrelenkénti jelzőár tíz egymást követő kereskedési napon 22 dollár alatt marad. Most már a 22. napja ez a helyzet, ráadásul már hosszabb ideje még a 20 dollárt sem éri el a jelzőár.
A kartell azonban egyelőre inkább kivár. Elsősorban azért, mert a független exportőrök szolidaritása nélkül újabb piacokat veszítene, másrészt arra számít, hogy a világpiaci helyzet előbb-utóbb számára kedvező fordulatot vesz, nem utolsósorban a szeptemberi (igaz, a hivatalosan megállapított napi egymillió barrelnél jóval szerényebb mértékű) kínálatcsökkentés hatásaként.
A vezető OPEC-országok illetékesei közben igyekszenek győzködni -- a két éve még a kartell politikájával tevőlegesen szolidáris -- Mexikó, Norvégia, Oroszország, valamint Omán illetékeseit, hogy szűkítsék saját termelésüket. Az OPEC jelenleg még a világexport mintegy kétharmadából részesedik, ám a függetlenek egyre inkább veszélyeztetik pozícióját. Ez utóbbiak termelése például jövőre legalább napi 800 ezer barrellel nő, tehát jóval meghaladja a várható összfogyasztási többletet. A világ második legnagyobb olajexportőre, Oroszország már az idén is jelentősen növelte kínálatát, és egyelőre nem tervezi termelése visszafogását. (Legfeljebb exportja mérséklődhet némileg a téli hónapokban, ha a belső szükséglet kielégítése úgy kívánja.) Ebbéli szándékán Venezuela, az egyik meghatározó OPEC-tagország elnöke, Hugo Chavez sem tudott változtatni, amikor a napokban Moszkvában tárgyalt. Ez azért lényeges, mert Venezuela napi egymillió barreles kvótacsökkentést szorgalmaz, ám csak akkor, ha más termelők -- beleértve Oroszországot -- is szűkítenek az olajcsapokon. Hugo Chavez a héten még ellátogat Mexikóba és Kanadába is, míg a kartell vezető termelője, Szaúd-Arábia olajminisztere, Ali al-Naimi az ománi kollégája "puhítására" készül.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.