A külső termelőkre vár az OPEC
A nyersolajárak ezen a héten ismét hosszabb lejtőre csúsztak. Tegnap kora délután a londoni határidős tőzsdén már csak 20 és fél dollárért jegyezték a novemberi szállítású brent barreljét. Ez már alig haladja meg az előző heti kétéves mélypontot. Az OPEC-olajok jelzőára kedden 19,10 dollárra süllyedt. Tehát újra közeledik a múlt csütörtöki 18,54 dolláros kétéves mélyponthoz.
A folytatódó árerózió okát az elemzők -- a világkereslet gyengesége és az USA-beli készletek váratlanul nagy bővülése mellett -- döntően abban látják, hogy az OPEC eddig nem tett konkrét lépést a kínálat további visszafogására. Sőt, a szervezet soros elnöke szerint a döntést minden bizonnyal elnapolják a szakminiszterek november 14-i bécsi plenáris értekezletére.
Holott a kartell nem hivatalos ár/termelés mechanizmusa lehetőséget ad arra, hogy a szervezet össztermelését automatikusan napi félmillió barrellel csökkentsék, ha a hat OPEC- és egy mexikói olajféleség árából számított barrelenkénti jelzőár tíz egymást követő kereskedési napon 22 dollár alatt marad. Most már a 22. napja ez a helyzet, ráadásul már hosszabb ideje még a 20 dollárt sem éri el a jelzőár.
A kartell azonban egyelőre inkább kivár. Elsősorban azért, mert a független exportőrök szolidaritása nélkül újabb piacokat veszítene, másrészt arra számít, hogy a világpiaci helyzet előbb-utóbb számára kedvező fordulatot vesz, nem utolsósorban a szeptemberi (igaz, a hivatalosan megállapított napi egymillió barrelnél jóval szerényebb mértékű) kínálatcsökkentés hatásaként.
A vezető OPEC-országok illetékesei közben igyekszenek győzködni -- a két éve még a kartell politikájával tevőlegesen szolidáris -- Mexikó, Norvégia, Oroszország, valamint Omán illetékeseit, hogy szűkítsék saját termelésüket. Az OPEC jelenleg még a világexport mintegy kétharmadából részesedik, ám a függetlenek egyre inkább veszélyeztetik pozícióját. Ez utóbbiak termelése például jövőre legalább napi 800 ezer barrellel nő, tehát jóval meghaladja a várható összfogyasztási többletet. A világ második legnagyobb olajexportőre, Oroszország már az idén is jelentősen növelte kínálatát, és egyelőre nem tervezi termelése visszafogását. (Legfeljebb exportja mérséklődhet némileg a téli hónapokban, ha a belső szükséglet kielégítése úgy kívánja.) Ebbéli szándékán Venezuela, az egyik meghatározó OPEC-tagország elnöke, Hugo Chavez sem tudott változtatni, amikor a napokban Moszkvában tárgyalt. Ez azért lényeges, mert Venezuela napi egymillió barreles kvótacsökkentést szorgalmaz, ám csak akkor, ha más termelők -- beleértve Oroszországot -- is szűkítenek az olajcsapokon. Hugo Chavez a héten még ellátogat Mexikóba és Kanadába is, míg a kartell vezető termelője, Szaúd-Arábia olajminisztere, Ali al-Naimi az ománi kollégája "puhítására" készül.
