Nyomás alatt az olaj- és a fémpiacok

A nyersolaj- és olajtermékárak a múlt héten is jórészt gyengültek. Londonban a novemberi szállítású északi-tengeri brent nyersolaj barrelenkénti ára 21,63 dolláron zárult, ami másfél dollárt meghaladó gyengülés a szeptember végi szinthez képest. New Yorkban ugyancsak 4,4 százalékkal csökkent egy hét alatt a hasonló jegyzésű WTI nyersolaj árfolyama, és hasonló mértékben lett olcsóbb a fűtőolaj és a benzin is.
Az OPEC-olajok barrelenkénti jelzőára ugyancsak kétéves mélyponton -- 20 dollár alatt -- landolt, és már másfél hete nem éri el az olajkartell által megcélzott 22--28 dolláros sáv alsó szintjét. Ez azért érdekes, mert az olajkartell nem hivatalos megállapodása lehetővé teszi a napi termelési összkvóta félmillió barreles csökkentését, ha a jelzőár tíz egymást követő kereskedési napon 22 dollár alatt marad.
Ám egyelőre kérdéses, hogy az OPEC azonnal él-e ezzel a lehetőséggel, és egyáltalán, még a november 14-i soros miniszteri értekezlet előtt tovább csökkenti-e a kvótáit.
A hét végére Madridba tervezett olajértekezlet határozatlan idejű elhalasztása is jelzi a szervezet elbizonytalanodását. Eredetileg az olajkartell négy tagországa -- Szaúd-Arábia, Irán, Venezuela és Algéria -- olajipari minisztere tanácskozott volna az árszilárdítás lehetőségeiről, de akadályoztatási okokra hivatkozva végül lefújták a randevút.
A találkozót kezdeményező Csakib Kelil algériai miniszter, egyben az OPEC soros elnöke meghívta a szervezeten kívüli Mexikó és Oroszország képviselőjét is. Emellett szóba került, hogy Norvégiával is folytassanak konzultációt. A három nagy független termelő két éve még szolidáris volt az OPEC-kínálat szűkító politikájával, Mexikó és Norvégia ténylegesen csökkentette kitermelését, a világ második legnagyobb olajexportőrének számító Oroszország pedig a kiszállításai szűkítésére tett legalábbis ígéretet. Akkor ez az összefogás jelentősen hozzájárult a világpiaci árak tartós magasrepüléséhez.
Ám ez a szolidaritási készség az idén már nem volt jellemző, csak az OPEC idei harmadszori, szeptembertől életbe lépett kvótaszűkítésekor jelezte Mexikó, hogy hajlandó némi termelés-visszafogásra. Arról azonban nincs hír, hogy tényleg betartotta volna ígéretét. Mexikó olajminisztere mindenesetre már pénteken jelezte, hogy nem tud részt venni a madridi megbeszélésen, Oroszország pedig csak a helyi nagykövetével képviseltette volna magát.
A szolidaritás kérdése azért lényeges, mert éppen a független termelők piaci előretörése az egyik oka annak, hogy az OPEC ingadozik a további kvótacsökkentéssel kapcsolatban. A szervezeten kívüli kínálat ugyanis jövőre akár közel egymillió barrellel is nagyobb lehet a mostaninál, mivel a magasabb árszint nyomán újra felgyorsult a kutatási-feltárási tevékenység. (Oroszország termelése már az idén várhatóan 5,8 százalékkal nő a tavalyi 323,1 millió tonnáról.) A hezitálás másik oka az, hogy egyrészt a szeptemberi visszatartás sem valósult meg maradéktalanul (a Reuters felmérése szerint 1,4 millió barrelre rúg a napi túltermelés!), másrészt a néhány százezer barreles tényleges csökkenés hatása sem tudott még igazán érződni a világpiacon, mindenekelőtt az USA-ban. Emellett a jelenlegi kiélezett politikai helyzetben valószínűleg haboznak ujjat húzni az USA-val, amely kifejezetten kérte az OPEC-et, hogy tartózkodjon az efféle lépésektől. (Csakib Kelil a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy megvárják, amíg elindul az USA és szövetségeseinek afganisztáni katonai akciója.) Egyes tagországokat a jelenlegi labilis gazdasági helyzet is óvatosságra int.
A bizonytalan világpiaci kilátások nyomán általában tovább gyengültek a fémpiacok is. A két meghatározó színesfém, a réz és az alumínium ára a múlt héten 28 havi mélypontra esett Londonban, és kevés jele van annak, hogy a közeljövőben alapvető fordulat történne a trendben. Az autóipari recesszió a platinacsoporthoz tartozó nemesfémek, főleg a palládium árát is erősen erodálta. E fémek ugyanis az autókatalizátorok nélkülözhetetlen nyersanyagai. A troy unciánkénti aranyárak viszont továbbra is viszonylag szilárdak, a 290 dollár körül ingadoznak, amely jó 20 dollárral magasabb az USA-t ért terrortámadás előtti szintnél. Az értékpapírpiacok gyengülésével ugyanis újra felerősödött az arany értékmegőrző szerepe. Az arany szilárdsága kihat az ezüstpiacra is.