Jól állnak az interneten
A Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára szerint zajlik az e területre vonatkozó kritikák orvoslása is: Brüsszelben azt kifogásolták, hogy a kereskedelmi szolgáltatások esetében rendkívül hiányos az elektronikus üzletekre vonatkozó szabályozás. A minisztériumi képviselő szerint mind a hitelintézeti, mind az új tőkepiaci törvény tartalmaz majd új elemeket e témában.
Terták Elemér szerint a magyar pénzintézeti szektor jövőjét döntő részben külföldön határozzák meg, hiszen a bankrendszerben jelenleg 70 százalékra tehető a külföldi tulajdoni arány. Az anyabankok döntése alapján olyan egyesülésekre is számítani lehet, amit a hazai környezet nem indokol. Várható ugyanakkor, hogy több, Magyarországon "zöldmezős" pénzintézet a kivonulás mellett dönt, amit a helyettes államtitkár szerint az indokol, hogy a hazai bankrendszer felkészültebb, mint azt néhány, a piacon rendkívül gyors növekedést megcélzó bank feltételezte.
A jövő lehetőségeiről szólva Terták Elemér úgy véli, a szabályozási környezet jövő évi változásával megnyílhat a lehetőség az előtt, hogy a pénzintézetek hitelnyújtásuk fedezetét növekvő számban kötvénykibocsátással biztosítsák. Véleménye szerint mindezt alátámasztja az FHB jelzáloglevelei iránt megnyilvánuló erős kereslet.
Nem osztja maradéktalanul e nézetet Békesi László. A volt pénzügyminiszter szerint az államnak a versenyszférába történő beavatkozásai elbizonytalaníthatják a befektetőket, akik a teljes körű liberalizáció kapcsán immár szabadon dönthetnek úgy, hogy megtakarításaikat kiviszik az országból. Békesi emlékeztetett arra, hogy míg a világban a nyugdíjalapok a kötvény- és részvénypiacok legnagyobb befektetői között szerepelnek, addig Magyarországon a kormányzat újraelosztási vágya miatt a kasszák növekedési esélye kérdőjeleződik meg.
